Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

508 KUNCSORBA Csorba pusztát 1718-1745-ig Kunszentmárton árendálta,

25

1745-1897-ig Kisújszállás, Türkévé városok és Kunszentmárton nagyközség pusztája volt.

26 5. A régi Kemej megyének egy része 1240 előtt koronabirtok volt. A megye területének ezt a részét betelepedésük után 1240-ben a kunok kapták meg.

27 Csorbajánosszállása, később Csorbaszállás néven eredeti kun település,

28 amely a kunszentmártoni Csorba részen,

29 a község mai belterületén keletkezett.

30 Ilyennek említi már IV. Béla király 1261. szeptember 9-én kiadott oklevelében, amikor az egri püspökség régi birtokait és szabadságait előszámlálja és megerősíti.

31 Csorbát, mint possessiot Zsigmond király Szebenben 1395. március 23-án kelt oklevele említi először. Ez az oklevél nemcsak régisége miatt értékes, hanem azért is, mert az eddig ismert források szerint a kolbászszéki, vagyis a nagykunokról 1461. évből, s ezek székhelyéről Kolbászszállásról csak 1521-ből vannak hiteles adataink. Ez az oklevél pedig a Kolbászszékhez tartozó, több régi kun szállás nevét - közöttük Csorbát - ismerteti.

32 Az oklevélben említett Csorbajánosszállása ugyanis a mai Kuncsorba község. Egy XVI. századbeli oklevél - évszáma ismeretlen - megemlékezik egy adománylevélről, melyben Mátyás király a Kolbászszékhez tartozó Kisturgonszállás falut, valamint Kisújszálláson és Csorbaszálláson lévő birtokrészeket Lőrinczy László nevű kunnak adományozta; melyekre vonatkozólag Ulászló király jóváhagyással ellátott adománylevelet adott ki. Az egri káptalan ennek folytán tiszta iktatást teljesített, s ezen oklevelet I. Ferdinánd megerősítette, majd Marjalaki Bertalan részére Rudolf újabb megerősítéssel ellátva megújította.

33 1558-ban a 16 kolbászszéki kun község között Csorba is Eger várához adózott.

34 Magócsy egri várkapitány sürgetésére, az időközben Eger várától elcsatolt és 1563-ban Bánffy Györgynek adott Marjalaka és Csorba kun községekről Miksa király 1564. május 6-án úgy intézkedett, hogy a kamara Egerhez foglalja vissza őket.

35 Az egri vár 1567. évi összeírásából tudjuk, hogy Kolbászszék, vagyis a Nagykunság Csorbával együtt 16 községből állott.

36 Ekkor Csorbán több volt az üres, mint a népes telek.

37 A puszta-telkek nagy száma a török, de különösen a tatárok pusztításainak eredménye.

38 A XVI. század vége felé a nagykunoknál az a szokás alakult ki, hogy akik nemességet kaptak, birtokaikat adománylevéllel erősítették meg. így - többek között - Dely Mihály fia Márton a kolbászszéki Csorba faluban lévő nemesi udvartelkét a Ferda testvéreknek, s ezek fiainak 29 forinton az egri káptalan előtt örök áron eladván, ez örök felvallásra Rudolf 1583. május 11-én királyijóváhagyást adott.

39 Forgách nádor 1618-ban kelt, s ma már csak kivonatosan ismert levelében, a 15 éves háború idején elpusztult nagykunsági településeken - így a rommá vált Csorbán is - újból letelepedni kívánó nagykunokat oltalmába veszi.

40 Az újonnan megszállt kun szállásokon csakhamar a belviszonyokat illetően olyan kérdések merültek fel, melyek a nádor intézkedését tették szükségessé. Ilyenek voltak a pusztán maradt szállások hovatartozósága, a kunok között lakó nemesek és az igazságszolgáltatás ügye. Ezekre nézve Eszterházy nádor Nagy-Heflanyon 1629. május 27-én kelt levelében a következőképpen intézkedett; a kun puszták haszonbérbe adásának joga a nádort illeti, ez megengedi, hogy a kilenc községben lakó nagykunok - közöttük Csorba is ekkor már mint község -, a pusztán maradt 11 szállást, mint eddig, úgy ezután is azok megszállásáig haszonbérbe bírhassák. Ezek haszonbére fejében és a nádornak járó évi fizetést - Szent György naptól kezdve Szent György napig - 300 forintban állapította meg. Ezenkívül az 1625. évi 28. te. értelmében a kunokra is kivetett „szent korona pénzét" - évenként 60 forintot -, a főkapitány kezeihez tartoztak fizetni.

41 1633-ban Csorba és Bocsa községek panaszt tettek Eszterházy nádornál a hatalmaskodó végbeli és hajdú vitézek ellen.

42 A XVII. század közepe táján, mint annyi más kun község, a katonák erőszakoskodásai és a végvárak javára reájuk kivetett óriási megterhelések miatt Csorba is lakatlanná vált.

43 1678. április 20-án Heves megye közgyűlésén Oláh János, mint a jászkunok lovas ispánja jelentette, hogy Nagy Tur város a nemrégen Tur és Csorba puszta közötti határkiigazítás alkalmából a törökökhöz folyamodva, azokat a határokra kihívták és Csorba puszta egy részét - amelyek békés birtokában a kevi lakosok voltak és vannak - a törökök segítségével határdombok hányásával városuk határához csatol.