Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

KÖTELEK 495 Az ellenforradalmi korszak idején sokan voltak feketelistán. Főleg azok, akik SzovjetOroszországból hadifogságból jöttek, valamint azok, akik a Tanácsköztársaság idején szerepet játszottak a helyi események alakulásában. A „listavezető" R. Bózsó József internacionalista volt, aki részt vett Szovjet-Oroszországban a polgárháborúban. A II. világháború megpróbáltatásai a községet sem kerülték el. A férfiak jelentős hányada teljesített katonai szolgálatot, köztük Horváth Bálint tanító, tartalékos hadnagy is, aki egy vasútépítő zászlóalj parancsnoka volt. 1944. októberében Olaszliszka mellett zászlóalja átállt a Vörös Hadsereghez.

15 A későbbiekben mint az első magyar vasútépítő ezred, majd hadosztály tagjai a 2. Ukrán Front hadműveleteit segítették.

16 Kőtelket 1944. november 7-én Kisköre irányából előretörő szovjet gyalogsági egységek szabadították fel.

17 A front elvonulása után - november végén - megindult az élet. Polgári őrséget állítottak fel, parancsnokuk Ulviczki András lett. 1945. február 11-én 54 taggal Kőtelken - majd 20-án Hunyadfalván is - megalakult a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete.

18 Február 22-én kezdte meg működését a Nemzeti Bizottság. 1945. április 1-én megalakult a Kőtelki Földmunkás Szakszervezet. Elnöke R. Bózsó József lett.

19 A Független Kisgazda Párt 1945. április 10-én alakult újjá 300 taggal. Júniusban jött létre a MADISZ. A kommunista és a kisgazdapárton kívül kisebb létszámmal működött még a Nemzeti Parasztpárt és a Szociáldemokrata Párt. A helyi képviselőtestület tagjai közül 10 a kisgazdapártból, 10 a kommunista, 5 a szociáldemokrata, 2 a parasztpártból került ki. Az MNDSZ is létrejött, elnöke Gyalog Pálné. Az asszonyok aktívan részt vettek a különböző megmozdulásokon, gyűléseken és a kommunista párt munkájában. 1950 novemberében megalakult a községi tanács, elnöke: Katona Benjámin, elnökhelyettes: Lovász Lajos. A választások zavartalanul folytak le, ám a jobb módú gazdák közül egyedül Lovász Lajos vállalt tisztséget a tanácsban, majd ő is lemondott.

20 A tanács szervezte, irányította a község életét, biztosította a lakosság igényeinek kielégítését. Az 1956-os ellenforradalom idején itt is megalakult a „Forradalmi Bizottság", de nem tudott jelentősebb tevékenységet kifejteni. Néhány nap után helyreállt a rend. A mezőgazdaság szocialista átszervezése 1959 végén fejeződött be. Kőtelek termelőszövetkezeti község lett. 6. Az 1400-as években a falu egyik fele a Kapy családé, a másik a Kompolti családé volt. Az 1522. évi kölcsönös örökösödési szerződés értelmében a íi-ágon kihalt Kompolti család birtokrésze az Országh családé lett. Országh Kristóf kiskorúsága alatt 1541 körül gyámja, Losonczy István kezelte a birtokot. A birtokjog 1570-ben Országh Borbála férjének, enyingi Török Ferencznek, 1606-ban pedig Török Zsuzsanna férjének, bedegi Nyáry Pálnak kezébe került. A Kapy-féle birtokrészt 1593-ban Szécsy Tamás bírta, a XVII. század közepén Lónyay Anna és férje, hadadi