Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

482 KISÚJSZÁLLÁS önálló vegyes iparűzők száma céhek Év: 1817 1818-1872 1852 1879 1911 Csizmadia + 39 28 szíjgyártó 6 4 3 tímár 7 4 2 asztalos 2 12 11 bognár 2 kovács + 17 13 lakatos + 4 3 molnár 11 szabó + 5 11 21 szűcs + 24 11 1 kelmefestő + 1 paplankészítő + bádogos 1 3 szűrszabó 5 ács 10 15 cipész 7 35 építő 4 1 faragó 3 fuvaros 3 hentes 11 kalapos 9 4 kerékgyártó 10 10 kovács 2 esztergályos 1 köteles 4 kádár 2 pintér 1 könyvkötő 1 + + + 16 összesen: + 84 187 129 + + + (aranyműves, bádogos, borbély, cserepes, cukrász, ruhafestő, szobafestő, gépész, kéményseprő, kőműves, könyvkötő, kerék­gyártó, nyerges, rézműves, rostás, sütő és szappanos: egy-egy; összesen: 16. A táblázatban szereplő 16-os szám 1879-ben mindezeket együtte­sen jelenti.) 1911-bői nem áll módunkban megadni az összes önálló iparosok számát, csupán a 20 leglé­nyegesebb és legnagyobb számú (megyei átlagban) iparágat tünteti fel a statisztika. Ennél az iparűzők száma lényegesen nagyobb volt. 1925-ből már meg tudjuk adni az összlétszámot, ekkor viszont az ágazatonkénti részletezés hiányzik. 1925-ben az iparosok száma 1925 fő. Ezek nem mind önálló iparengedéllyel rendelkezők, hanem a „legények" is benne foglaltatnak. 102 Kisújszálláson 1853-ban kezdték a téglaégetőt nagyobb teljesítményű gyárrá fejleszteni. 1854-től cserépverő mestert is alkalmaztak, 1894-ben nagy költséggel körkemencét építtetett a város, s a téglagyár 10 kh-nyi agyagkitermelési területét újabb 25 kh-dal bővítették. 1850 és 1860 között a kis teljesítményű szárazmalmok a szélmalmok mögött kezdtek háttérbe szorulni, de iga­zi változást csak a gőzmalmok megjelenése jelentett. 1876-ban adták ki Ungváry Mihály ceglédi lakos számára az első Gőzmalomépítési engedélyt, 1885-ben és 1894-ben pedig újabb gőzmal­mok létesültek. 103 1925-ben 2 gőz és 1 motorosmalom jelentett nagyobb iparvállalatot Kisújszálláson. 104

Next

/
Thumbnails
Contents