Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

KISÚJSZÁLLÁS 483 1942. IV. 1-én jött létre a helybeli kisiparosok első szövetkezeti egyesülése, amely a kerékgyártókat fogta össze. A kisipar szövetkezetekbe tömörülése 1952-ben érte el csúcspontját. Ekkor 5 ktsz működött (Kerékgyártó KTSZ: 47 fő, Asztalos KTSZ: 72 fő, Bőripari KTSZ: 31 fő, Ruházati KTSZ: 26 fő, Fodrász KTSZ: 19 fő).

105 Később ezeket nagyobb üzemekké vonták öszsze. Nagyobb ipari üzemként kell még számon tartanunk az 1948-ban létrejött gépállomást.

106 A kereskedelemre a XVIII. század közepéről vannak az első adataink, amikor Kisújszállás, mint a Szolnok-Debrecen közötti útvonal mellett fekvő fontos település számos csárdával rendelkezett. Ezek száma a XIX. század folyamán tovább gyarapodott. 1841-ben a Görbe, a Szeles, a Morgó, a Mérges, a Búszerző és a Cifra csárda volt a község tulajdonában, 1868-ban a Cifra, a Görbe, a Csillagos, a Morgó, a Gilányi, a Mérges, a Szeles és a Kisújszállás-Karcag határán álló Tibuc gyarapította a város jövedelmét.

107

1879-ben 36 kereskedőt és 2 vendéglőst tüntetett fel az alispáni jelentés. Divatáru: 1, élelmiszer: 4, fakereskedő: 1, kalapos: 1, rőfös: 5, sertéskereskedő: 2, szarvasmarha-kereskedő: 1, tojáskereskedő: 2, terménykereskedő: 6, üvegáru-kereskedő: 1, vasárus: 3, vegyeskereskedő: 7, vesszőkas-kereskedő: 2.

108

1873-ban építették fel az első emeletes épületet, a Nagyvendéglőt, 4 vendégszobával, színielőadásokra, táncmulatságokra alkalmas nagyteremmel, italmérő helyiséggel, étteremmel, kávéházzal.

109 Ez csakúgy, mint néhány 1879-ben felsorolt kereskedelmi ág, már nem a mezőgazdaság közvetlen érdekeit, hanem elsősorban a lakosság polgári igényeit szolgálta. 1925-ben 259 önálló kiskereskedő élt Kisújszálláson, de a kereskedelemben dolgozók száma 541 fő volt. 1945 után a kereskedelemben Kisújszálláson a szövetkezeti jelleg vált meghatározóvá, bár 1949-től 1951-ig működött a Kisújszállási Kiskereskedők Egyesülete is, összefogva az ekkor még önálló kiskereskedőket.

110 1945. március 18-án létrejött a Kisújszállási Munkások Beszerző és Értékesítő Szövetkezete.

111 Mellette a Földművesszövetkezet kapott jelentős szerepet, mely 1945. október 28-án alakult meg. Az alakuló gyűlésen 46 tag vett részt. A szövetkezet első üzletét 1947. szeptember 1-én nyitotta meg. Megjegyezzük, hogy nemcsak értékesítéssel, hanem 1946-tól termeléssel is foglalkozott és 12 kh-on már 1946-ban rizstermelő csoportot hozott létre.

112 Az első vendéglátóipari egységet 1948. december 12-én nyitották meg. A szövetkezet fejlődésére jellemző, hogy 1959-ben 1 millió 131 170 Ft nyereséget könyvelhetett el.

113 9. Egyházi életéről a XVI-XVII. században kevés feljegyzés maradt fenn, de valószínű, hogy a többi nagykun településsel együtt tért át a protestáns hitre a XVI. században Kisújszállás népe is. Ez meghatározta később egész szellemiségét, Debrecenhez való kötődését. 1638-ból Sóki Lőrinc nevű református papjáról tudunk.'

14 Minden bizonnyal reformátusok lakták a XVII. század folyamán, egészen elpusztulásáig. 1721-ben ugyanis a református egyház érvényesíteni tudta jogfolytonosságát a nehéz körülmények között is.

115 Ujratelepedésekor, 1717-ben lévita tanítót fogadtak Musnai Mózes személyében. 1718-tól azonban már Mile Andrásné leánytanító is tevékenykedett, s ettől kezdve a fiúkat és leányokat kisebb-nagyobb megszakításokkal általában külön tanító oktatta.

116 1765-től a helyi iskola felső tagozattal bővült. Ugyanis 1743 és 1852 között a Debreceni Református Kollégium partikulája volt a kisújszállási iskola, s ott képezték a város tanítóit és papjait is.'

1? 1792-ben 4,1796-ban már 6 latin nyelvű algimnáziumi osztály működött. 1801-ben az 5288 lakosú helységben 395 fiú- és 250 leánytanuló volt és a 645 gyermeket 7-en tanították.

118 1797-ben Kisújszállás község emeletes iskolát építtetett, amely majdnem 100 esztendeig a gimnáziumnak és több mint 120 éven át elemi népiskolának adott helyet.

119 1852-ben 9 tanító 455 fiút és 308 leányt oktatott.

120 Ugyanebben az évben változott a kisújszállási gimnázium státusza: három osztállyal és »zakrendszerrel az Organisations Entwurf értelmében átalakították oktatási rendszerét.

121 1854-ben már négy gimnáziumi osztály működött, 1862-ben öt, 1863-ban pedig visszaállították az önkényuralom előtti hat gimnáziumi osztályt. 1852-től nemcsak a gimnázium, hanem az elemi népiskola helyzete is változott. A régi praeceptorok vezette elemi népiskola elemi főiskola néven működött tovább. 1865-ben a leányiskola 4 tanerősre bővült.

122

1879-ben tantermeinek száma 14