Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

KISÚJSZÁLLÁS 481 1766 1852 1895 1911 1935 1942 1952 1957 1962 db db db db db db db db db 1766 1852 1895 1911 1935 1942 1952 1957 1962 db db db db db db db db db szarvasmarha 2713 1400 4569 1751 3293 4240 3443 3 365 5 447 ló 1468 2342 2598 2412 2181 2267 934 956 818 juh 3906 17931 978 881 887 2147 2033 3808 7380 sertés 435 6831 4816 9393' 9274 8584 13411 20255 Gazdaságilag legjelentősebb a szarvasmarha-, a ló és - a határbeli legelők feltöréséig - a juhtenyésztés volt. A sertéstartás felfutása egybeesett bizonyos, Alföld-szerte megnyilvánuló tendenciával, de itt a tanyai gazdálkodás megerősödésével is szoros kapcsolata volt. A termelőszövetkezetek, bár belterjes állattartás formájában, de lényegében megtartják az 1950-es évek közepén is a hagyományos állatfajok struktúráját. Csupán a lótenyésztés szorult vissza, mert munkaállat jellege miatt gazdasági szerepe csökkent. 8. Kisújszállás ipara viszonylag későn indult meg a fejlődés útján. Ennek oka az, hogy az újratelepedés után elsősorban a mezőgazdasági területek birtokba vétele foglalta le a lakosság minden erejét, majd ezt követően a redempció lezárta a szabad település útját és így az iparosok megtelepedését is." 1751-52-ben 19,1770-177 l-ben 21,1794-1795-ben 32,1824-1825-ben 131 iparos élt a településen. 1770-ben költöztek be nagyobb számban iparosok, akik a helyi igényeket, s így elsősorban a mezőgazdaság szükségleteit elégítik ki. (kötélverő, molnár, takács, kerékgyártó, kovács, csizmadia). A feljegyzések szerint legfejlettebb a malomipar volt, s minthogy élővize Kisújszállásnak nem volt, így szárazmalmok működtek: 1775-ben: 7, 1804-ben: 10, 1814-1815-ben: 14, 1824-1825-ben 17. Jelentős volt emellett a házi pálinkafőzés is.

100 1806-ban a városi rang elnyerése indította meg a nagyobb arányú iparosodást. 1817-ben jött létre az első kisújszállási céh és ez keretet adott az ipar dinamikusabb fejlődésének.

101 ,A kisújszállási cipész czéh pecsétje" a XIX. század első feléből