Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

474 KISÚJSZÁLLÁS A Bach-korszakban megszüntették a Jászkun Kerület önállóságát és járásokra osztották az egész Jászkunságot, Kisújszállást a Nagy-Kun-Karcagi járásba sorolták, melynek Karcag volt a központja. 1. „A kisújszállási nagy kunok - 1845." címeres pecsétje 2. Kisújszállás rendezett tanácsú város feliratú, év nélküli címeres pecsét. Ez az állapot 1860-ig állt fenn. 1851 őszén Illéssy Jánost volt nagykun kapitányt, a hétszemélyű törvényszék közbíráját, a második minisztérium idején a szabadságharc honvédjét 1852-ben vagyonelkobzásra és kötél általi halálra ítélték, de kegyelemből 10 évi várfogságot kapott. Josefstadtból 1856-ban szabadult. Vele együtt sínylődött, s szintén 1856-ban szabadult Keszi Hajdú Lajos, akit a város még ugyanebben az évben a református gimnázium tanárául hívott meg. Kisújszállás 48-as érzelmeire jellemző, hogy ugyancsak a josefstadti börtönben raboskodott Varga Imrére szavazott 1860-ban a Nagykunkerület kapitányának választásakor. Első polgármestere 1872-ben Illéssy Sándor lett, aki 1849. február 24-én a cibakházi csatában Leiningen őrnagyot kiszabadította fogságából. A város 1896-ban és 1901-ben a 48-as programmal induló Madarász Imrét választotta meg követéül.

48 Kisújszállás életében jelentős évszám 1857. Ekkor épült meg Szolnok-Karcag között a vasút, amely az országos közlekedésbe kapcsolta be a várost.

49 Kisújszállásnak, mint városnak rendkívül rétegzett paraszti társadalma hamar megérlelte a szocialisztikus mozgalmakat. Ezt a kormánnyal való szembenállás, a 48-as légkör méginkább táplálta. 1868-ban létrejött Kisújszálláson is a Demokratakör. Ez a szegényebb néprétegek földkövetelő szervezkedési lehetőségeit is növelte.

50 Jellemző azonban, hogy Kisújszálláson, ahol a paraszti közigazgatás, önálló ügyintézés igen nagy múltú volt, a szegényebb rétegek kezdetben törvényesnek tekintett hivatalos úton próbáltak érvényt szerezni követeléseiknek. 1874-ben a szegényparaszt földkövetelők ezrei vonultak a bíróságra, s felperesekként követelték a birtokaránytalanságok megszüntetését.

51 Az ilyen szervezkedésekben a Demokratakörnek nagy szerepe volt. Az 1890-es évek elejéig ez szervezte „alkotmányos" úton a mozgalmakat, s támaszkodott a 48-as körre és más olvasókörökre.

52 1894-ből a kisiparosok helyi szervezkedéséről tudunk.

53 1897-ben Kisújszálláson az MSZDP helyi szervezete aktívan működött.

54 Az MSZDP 1900. évi kongresszusán Kisújszállás képviselői is részt vettek.

55

1901 -tői 1908-ig az Újjászervezett Szociáldemokrata Párt (Mezőfi-párt) helyi szervezete jutott jelentős szerephez a városban. Mezőfi kez-