Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

KISÚJSZÁLLÁS 475 detben radikálisabbnak tűnő programja, s főként az, hogy meghirdette a nagybirtok kisbérletekké való alakítását, s a középbirtokoknál a paraszti hitbizomány létesítését (a birtokaprózódás ellenszere lett volna), különösen kedvező visszhangra talált Kisújszálláson, ahol a lakosság mintegy 40%-a nem rendelkezett földdel. A párt befolyását az erős hatósági terror sem gyengítette. A kisújszállási USZP-nek Monoki Áron volt a vezetője. Maga Mezőfi is többször ellátogatott a városba és részt vett több népgyűlésen.

56 1905 után az MSZDP is jelentős befolyást gyakorolt a kisújszállási szegénység mozgalmára. Ennek eredménye volt a Kisújszállási Építőmunkás Szövetség létrejötte 1906-ban. A szervezet elsősorban a helyi kőművesek és ácsok érdekvédelmi szervezete volt, s egészen 1914-ig működött.

57 Az agrárszocialista szervezkedéseknek Kisújszálláson az I. világháború vetett véget. Kisújszállásról is az első transzporttal vitték ki a frontra a mozgalom helyi vezetőit.

58 A háború alatt Kisújszállás lakossága is súlyos ellátási zavarokkal és élelemhiánnyal küzdött. 1918. november 15-ig Kisújszállás város közélelmezésére a karcagi hengermalomból szereztek 3 vagon liszt-kiutalást, ez azonban a zűrzavaros állapotok miatt már nem érkezett meg, s így a „lisztellátás a legnagyobb zavarban van". A zavarok elhárítására 1919. január 18-án a képviselőtestület a nemzetőrség, illetve a polgárőrség újjászervezését határozta el. 1919. február 23-án a Szociáldemokrata Párt helyi szervezete népirodát nyitott, hogy ingyen jogi segélyt nyújtson a „gyámoltalan népnek, peres, közigazgatási, munka, kulturális és szociális ügyekben."

59 1919. március 6-án a városi képviselőtestület a Néptanácsnak adta át a helyét.

60 1919. március 22-én Fejér József gimnáziumi tanár a Városháza nagytermében nagyszámú hallgatóság előtt számolt be a Budapesten lezajlott eseményekről. A hírek hatására 1919. március 23-án megalakították a Magyarországi Szocialista Párt kisújszállási szervezetét és megválasztották vezetőségét. A vezetőség április 2-án egy szűkebb vezetőséget választott magának, amelynek elnöke Fejér József lett. A vezetőség kezdeményezésére április 6-tól a Kisújszállás és Vidéke című újság hetenként egyszer „Kisújszállási Vörös Újság" néven jelent meg, mint a Magyarországi Szocialista Párt helyi szervezetének hivatalos lapja.

61 A Forradalmi Kormányzótanács rendeletének megszületése után Kisújszálláson 23 tagú paraszttanácsot hoztak létre és egy négytagú munkástanácsot. E két tanács alkotta a követtanácsot, amelyet a Magyarországi Szocialista Párt Kisújszállási Szervezete - miután a proletariátus nevében átvette a hatalmat - végrehajtói feladatkörrel bízott meg. A követtanács 1919. március 15-én egy szűkebb bizottságot, az 5 tagból álló direktóriumot nevezte ki a helyi hatalom irányítására. Ennek elnöke: Fejér József tanár, tagjai pedig: Cs. Szoboszlai István földműves, Dr. Borzsák József gimnáziumi tanár, Vas István földműves és Szűcs Elek postatisztviselő voltak.

62

1919. március 31-én a követtanács a direktóriumot és a népbiztosságokat feloszlatta, s helyükbe a közigazgatás ellenőrzésére és irányítására egy hattagú bizottságot választott. 1919. április 7-én zajlottak le Kisújszálláson a tanácsválasztások, megválasztották a Földműves-, Munkás- és Katonatanácsot, élén az 5 tagú direktóriummal.

63 1919. április 9-én megalakult az Ifjúmunkások Országos Szövetsége helyi csoportja, amely később a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége (KIMSZ) helyi csoportja nevet vette fel. Elnöke: Oros Lukács, titkára: Ember György volt.

64

Nagy lelkesedéssel készültek május elseje megünneplésére. Összeállították az ünnepségre a programot, amelynek keretében fellépett volna a napokban alakult „Kisújszállási Vörös Dalárda" is Szűcs Gergely énektanár vezetésével. A tervezett ünnepségre azonban nem kerülhetett sor, mert 1919. április 29-én a románok bevonultak a városba. Az ellenforradalmi román csapatokat az iskolákban szállásolták el, ami miatt a tanítás egészen május 26-ig szünetelt. 1919. július 23-án a Vörös Hadsereg általános tiszai hadműveletei eredményeként Kisújszállás egy napig újra a Vörös Hadsereg birtokába került, ám 24-én előrenyomulásuk elakadt, a túlerő elől visszavonultak, a románok pedig ismét, s most már 1920 februárjáig birtokukba vették Kisújszállást. A proletárhatalom védelmében Kisújszállás lakosai közül 175 fő a Vörös Hadseregben, 110 pedig a Vörös Őrség kötelékében vállalt fegyveres szolgálatot. 1919. július 25-e után a román katonai egységek támogatásával megkezdődtek a megtorlá-