Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

KISÚJSZÁLLÁS 473 telepítését, de igazából csak Thurzó György nádorsága idején népesedett be Kisújszállás.

30 1629-ben a kisújszállási kunok használhatták a környező pusztákat, tehát ekkor is lakott hely volt.

31 1672-ben, 1676-ban Kolbászszékhez tartozó nagykun településként együtt fizetett az egri várhoz tegzespénzt más kun községekkel.

32 1675-ben szintén a nagykunsági községekkel együtt írták össze, s három armalistát is említettek, akik másokon kívül itt éltek.

33 Kisújszállás történetének kutatói úgy vélik, hogy 1683-ban, majd 1691-ben Giraj és Galga tatár kánok pusztításai nyomán néptelenedett el a község. Tény, hogy 1699-ben Pentz még a templomának nyomát sem találta meg, s néptelen puszta volt az egész Rákóczi-szabadságharc idején.

34 1717-ben Orczy Istvánjászkunfőkapitány adott levelet letelepedésre Kisújszállás pusztán. 1718-ban: 18, 1719-ben: 20,1720-ban: újabb 5 családfő telepedett le. 1720-ban az összeírás 3 nemest és 40 taxást tüntetett fel az új községben. 1722-ben pedig már Turgonyt és Marjalakát is bérbe vették a Német Lovagrendtől a frissen beköltözött kisújszállásiak.

35

1743-44-ben 344 család élt itt és 1747-ben 365 portát váltottak meg.

36 A község lendületesen fejlődött és a megszerzett 3 puszta ellenére is az 1780-as évekre túlnépesedett. 1786-ban két hullámban összesen 186 család (843 fő) vándorolt ki a bácskai Pacsér nevű helyre, s alapított új községet.

37 A továbbiakban Kisújszállás már saját határába küldött tanyai telepeseket és nagyobb arányú kiköltözésre nem került sor. 5. Első említésétől kezdve kiváltságos jogokat élvező kun település, amelyik egy összegben adózott a többi kunsági településsel. Éppen ezért belső viszonyaira igen kevés adatunk van, története nagyjából azonos az egész Nagykunság történetével, s elpusztulása, betelepülései azok az események, amelyek a XVIII. századig feljegyzésre kerültek. 1717-től az újratelepedéstől adhatunk bővebb képet köztörténetéről. Új rátelepedése idején nem volt szabad állapotú hely, hiszen a Német Lovagrend 1710-től visszaállította jogait. 1722-ben 400 Ft évi taxát fizettek a kisújszállásiak. A fejlődő települést 1724-ben nagy tűzvész pusztította el és ezért Kyau, a Lovagrend adminisztrátora elengedte taxájukat, hogy lakói szét ne széledjenek. 1734-ben már 910 Ft taxát fizettek.

38 1717-ben újratelepedett lakói azonban a kun jogokra hivatkozva részt vettek a redempcióban, amikor a már említett Marjalakát, Turgonyt és Csorba puszta egy részét is megváltották 26800 Rhénes forintért. A váltság összegének lerovására a község 7000 Rhénes forint kölcsönt vett fel, és ezt 2000 Ft kamattal együtt 1754-ben fizette vissza.

39 Tóth D. szerint 1718-tól már kisebb templomuk volt, 1721 -ben a Pesti Comissio előtt a reformátusok igazolták egyházhoz való jussukat, 1741-ben pedig torony építésére kaptak engedélyt. 1748-ban kőtemplom építésére is engedélyt szereztek. Mindez arra utal, hogy a község jómódú volt, ugyanakkor politikailag is kihasználhatta erejét, mert éppen abban az időben kapott templomépítési engedélyt, amikor más községektől a református templomok építését megtagadták.

40 Jellemző, hogy Kisújszállás újonnan telepedett lakossága 1735-ben Oláh István hadnagysága alatt 62 lovast állított ki a Péró-féle lázadás elfojtására, 1735-ben pedig még a századvégi források is az itt élő Illéssy István nagykun kapitány érdemekérit emlegetik a Törő-féle lázadás leverését.

41 Nyilvánvaló, ilyen szolgálatokért kaphattak cserébe a helybeli reformátusok kedvezményeket. Az 1780-as években Karcag, Kisújszállás és Kunhegyes összefogásával készült el az ún. Mirhó-gát, amely a Mirhó-fok kiöntéseit zárta el és ármentesítette a nevezett községek térségeit. Kisújszállásnak volt legnagyobb érdeme a gát megépítésében. 1786-ban, éppen a gát megépítésének befejezésekor Kisújszállás lakosságának egy jelentős része a bácskai kamarai birtokokon keresett új hazát.

42

1806-ban I. Ferenc mezővárosi rangot adott Kisújszállásnak, ami együtt járt a vásárjog megadásával is.

43 1848. március 20-án a Kisújszálláson tartott népgyűlésen a Nagykunság képviselői elfogadták a pesti mintára megszerkesztett 12 pontból álló nagykun követeléseket.

44 1848 júniusában a népfelkelők támogatására a következőket ajánlotta meg a város: 470 Ft 43 kr készpénzt, 331 Ft 42 kr kamat nélküli kölcsönt, 37 db arany, 2 db arany fülbevaló és 1 db aranygyűrű elküldését.

45 1849 elején Kisújszálláson mozgókórházat létesítettek. 1848/49-ben Kisújszállás 48 fővel állított több honvédet, mint ami a kivetés szerint ráesett.

46