Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

410 KARCAG Ez a gazdasági struktúra jellemezte Karcagot a XIX. század közepéig.

112 1852-től nyomon követhetjük a mezőgazdaság művelési áganként való megoszlását.

113 Ev: 1852 1879 1895 1935 1952 1957 1962 kh kh kh kh kh kh kh szántó 15193 33 029 37 681 48417 50396 44410 • 44972 rét, kert 5741 4660 2 500 1738 2003 1698 1349 szőlő 645 644 650 246 246 154 104 legelő 34002 25 483 24939 13 109 10 590 14985 12 442 erdő 58 5 79 35 1267 1302 nádas 6006 654 41 2 1 terméketlen 2300 1040 1470 3616 3711 4462 7076 Összesen: 63 887 65 568 67286 67 205 66981 66978 67246 Karcagon nem a vízszabályozások változtatták meg a gazdaság struktúráját, hanem a tanyás gazdálkodás és a tanyai állattartás kiterjedése csökkentette a rét- és legelőterületet a XIX. század második felében. A legeltető állattartás azonban mindig jelentős maradt itt, annak ellenére, hogy a földművelésre alkalmas területeket szinte teljes egészében feltörték. A termelés szerkezete csak az állattartás szerkezetének ismeretében értékelhető igazán. Az állatfajták ugyanis aszerint alakultak arányukat tekintve, ahogyan a legelő minősége változott:

114 Ev: 1766 1852 1895 1911 1935 1942 1952 1957 1962 db db db db db db db db db szarvasmarha ló juh 3500 1704 6203 5098 3 637 6410 5 846 4960 7292 2058 3 355 4555 4684 4 578 4384 1 846 1743 1202 6266 21942 16858 6369 4498 13129 8 540 10473 31901 812 9370 6871 13 948 15174 13 146 17675 31128 Akkor, amikor a legkisebb arányú a terméketlen terület, éri el mélypontját a juhtartás és egyáltalán a legeltető állattartás is. Valamennyi használható területet földművelésre fogtak, később azonban, mint alkalmatlan területet, kivették a művelés alól és juhlegelőként hasznosították. A termelőszövetkezet juhászata a határ adottságait használta ki, külön alakult Aranygyapjú néven juhtenyésztő tsz is. A tanyai állattartással megnövekedett a sertéstartás jelentősége, amely a tsz-ekben korszerű körülmények között érte el csúcspontját. Mezőgazdaságáról még meg kell jegyeznünk, hogy századokon' át jelentős volt kölestermesztése, az 1940-es évektől pedig rizstermelése. Valamikor nagy kiterjedésű szőleje feketeföldi léyén jelentéktelenné vált a filoxéra pusztítása után.

115 8. 1699-ben Nagy Bálint kun alkapitány egy szárazmalmot építtetett Karcagon, mivel élővize a városnak nem volt.

116

1713-ban nem szerepelt malma az összeírásban. Minden bizonnyal elpusztult a Rákóczi-szabadságharc alatt.

117 A későbbiekben malmaira vonatkozóan nincsenek adataink, s nehezen bontakozhatott ki ipara is. 1800-ból a Cigánykútnál, 1813-ban a Vermesháton lévő, valószínűleg szélmalmáról történik említés.

118 A XVIII. században ipara nem volt jelentős és csak a század végétől figyelhető meg nagyobb arányú fejlődés. 1817-ben már 3 céhet tartottak számon! Valamennyi egyesült céh és kisiparos a mezőgazdaság igényeit elégítette ki (asztalos, bognár, kovács, kalapos, lakatos, kádár, ács) és termékeit dolgozta fel (csizmadia, cserzővarga, molnár)

119 1828-ban 240 iparosát jegyezték fel, ami ebben az időben rendkívül nagy szám.

120 Ipara azonban mégsem gyakorolt hatást a környékre, mert Mezőtúr, Debrecen és Ti-