Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

KARCAG 409 Dózsa mg. termelőszövetkezet 2876kh 175 tag Hunyadi mg. termelőszövetkezet 1823 kh 190 tag Kossuth mg. termelőszövetkezet 784 kh 65 tag Köztársaság mg. termelőszövetkezet 806 kh 41 tag Lenin mg. termelőszövetkezet 6747 kh 485 tag Petőfi mg. termelőszövetkezet 1971 kh 123 tag Rákóczi mg. termelőszövetkezet 2201 kh 100 tag Ságvári mg. termelőszövetkezet 1160 kh 92 tag Szabad Ifjúság mg. termelőszövetkezet 1 888 kh 188 tag Szabadság mg. termelőszövetkezet 1 085 kh 69 tag Táncsics mg. termelőszövetkezet 2910 kh 253 tag Béke mg. termelőszövetkezet 9247kh 857 tag Dimitrov mg. termelőszövetkezet 9295kh 699 tag Lenin mg. termelőszövetkezet 10806 kh 972 tag Május 1. mg. termelőszövetkezet 10054 kh 735 tag November 7. mg. termelőszövetkezet 6910 kh 451 tag Karcag társadalmának átalakulásához - éppen mert az ipari népesség jelentős volt - nagymértékben hozzájárult az 1949-ben bekövetkezett államosítás is. 1950-1951-re kialakult már a szocialista ipar szerkezete, amikor állami (nemzeti) vállalatok, a KTSZ-ek és a magánkisiparosok jelentették a különböző szektorokat. Karcagon az állami ipar a nagy malomipar, téglagyár és a bereki üveggyár miatt túlsúlyban volt.

107 7. Karcag mezőgazdaságát nagymértékben befolyásolta a XVIII. század végén végbement tájátalakító munka. A karcagi határ több pontján találhattunk - sziget - utótagú helyneveket annak jeleként, hogy a Kakát-éren át a Tisza a Körös elöntötte a határ délnyugati részét, illetve a Hortobágy és Berettyó is kiöntéseivel mocsarassá tette a környéket. A réti talajfajták jelzik az egykori határ időszakos vízállásos voltát. Bél M. szerint a föld termékeny, de kevés és nemcsak gabona, de a vörös szőlő is jelentős. Az állattartás számára jó kaszálók, az árvíz levonulása után elsőrendű legelők voltak.

108 A XVIII. század végén Vályi A. és Bedekovich L. szintén jó földjeiről, kaszálóiról és szőlőiről, valamint kis kiterjedésű de gazdagon termő gabonaföldjeiről emlékezett meg. Mégis állattartását tartották a legjelentősebbnek. Ekkor azonban már a Mirhó-fok elzárása miatt a határ egyre szárazabbá vált és a kaszálók minősége romlott.

109 Ilyen természeti adottságok mellett Karcagon mindig az állattartás volt a jelentősebb, a fontosabb, a nem olyan vagyoni erőt képező földművelés mellett. 1713-ban a karcagi lakosok kezén 349 szarvasmarhát (igásökör: 147, fejőstehén: 115, legelőn lévő tehén és borjú: 87), 107 lovat, 448 juhot, 122 sertést találtak, ekkor 875 kila a gabona, 1584 kila az árpa és kása és 45 kila a zabvetés. A méhkasok száma 4. Ekkor még szőlőt, malmot nem említenek.

no Ez az állapot a kiindulást jelzi csupán és még az állatok viszonylag alacsony száma arról tanúskodik, hogy nemrég kezdődött meg a községi élet a Rákóczi-szabadságharc után. Bellon T. részletesen jellemzi a XVIII. századi karcagi gazdálkodást a redempció utáni időszakban. Megállapítja, hogy a redempció következményeként lezárult a szabad földfoglalás rendszere, s a Tanya-földek nevű határrészen megindult az intenzív, tanyás földművelés. A határ emellett még két részre oszlott, amelyet felváltva használtak ugarolással. A tanya-földekhez és ugarhoz ún. járulék földek (kender, dinnye stb.) is tartoztak, s ezeket évenkénti újraosztással vették birtokba. Az egyes gazdaságok, éppen mert az állattartás meghatározó jelentőségű volt, a rétföldeket, kaszálókat rendkívül fontosnak tartották. Éppen a vízszabályozások miatt fokozatosan kiszáradó kaszálók érzékenyen érintették az egész állattartást.

111