Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

402 KARCAG Mindez a későbbiekben az elégedetlenkedők szervezkedésére is korlátozó hatással volt. Ennek ellenére fiatal értelmiségiek csoportjából álló társaság még a kiegyezés évében szervezkedni kezdett, s Demokrata Kör néven 1867 karácsonyának előestéjén értekezletet tartottak, ahol a „Budapesti Demokrata Körrel egy szellemben és irányban leendő működtetés végett magát azzal már összeköttetésbe is tette." Majd 1868. január 1-én megtartották első népgyűlésüket. Ekkor a Körnek 400 igazolt tagja volt. Megalakulásukról az emigrációban lévő Kossuthot értesítették először, s 1861 aláírással ez év áprilisában kérvényt szerkesztették, melyet Madarászhoz juttattak el egyrészt „az önök pártjához és elveihez való tántoríthatatlan ragaszkodás jeléül", másrészt, hogy az országgyűlésen előterjesszék. Ezt a választópolgárokon kívül a Demokrata Kör szegényparaszt tagjai is aláírták. Ezért minősítette a Kerületi hatóság többek között a Demokrata Kört „communisticus"-nak. 1868. április 14-én a szegényparaszt földkövetelők ismét felléptek a város vezetősége ellen, ezért a Jászkun-Kerület főkapitánya a Demokrata Kört, mint az elégedetlenség fő szervezőjét, május 17-én feloszlatta. Helyébe 171 taggal új szervezetet alakítottak Polgári Kör néven, majd a feloszlatott körből és az újjáalakított Polgári Körből kizárt szegényparasztok az 1870-es évek elején pert indítottak a redemptus közbirtokosság ellen, amely ugyan a milléniumig elhúzódott, de különösebb eredményt nem hozott. 1879-ben, „Pap Elek Karcagról kelt rendelete folytán a lakosok vonakodtak a társulati gát megmentése érdekében segédkezet nyújtani, arra hivatkozván, hogy ők a Mirhó gáthoz vannak kirendelve." A vonakodás miatt gátszakadás történt, s miatta Karcagon is fegyelmi vizsgálatot folytattak a közbirtokosság ellen.

65 Karcagon tehát a kezdetekben még az elégedetlenséget a kunsági hagyományoknak megielelően hivatalos úton, szervezett keretek között igyekeztek kifejezésre juttatni, s a megalakuló körök, később olvasóegyletek, majd az agrárszocialista pártok szervezetei adtak keretet a mozgalmaknak. Ez a szervezettség részben pozitívum, részben azonban fékezte a forradalmiságot. Az 1890-es években már agrárszocialista szervezet és olvasókör is alakult. 1888. július 6-án a Nagy-Kunság című újság arról írt, hogy Kossuthot Mezőtúr után Karcag is díszpolgárává választotta. A század végén ezekre a 48-as hagyományokra és a szegényparasztság körében uralkodó elégedetlenségre alapozva az USZP Karcagon is sikerrel szervezkedett. 1904-ben a rendőrség összefoglaló jelentésében a karcagi USZP szervezetét „fontosabb" jelzővel, erőteljesnek minősítette. Az MSZDP vezetőségének jelentéséből tudjuk, hogy 1909-ben a karcagi szervezet megbízottjai a párt megyei értekezletén képviseltették magukat. Az MSZDP karcagi szervezete. 1910 után is tovább működött, s küldöttei részt vettek a párt kongresszusain.

66