Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

KARCAG 403 1918. november 9-én a város képviselőtestülete csatlakozott az Országos Nemzeti Tanácshoz, s a város tisztikara a közgyűlés színe előtt a BM által előírt esküt a polgármester kezébe letette. 1918. november 10-én (?) tartott népgyűlésen megválasztották a Nemzeti Tanácsot, amelynek elnöke Csontos Imre kisgazda, alelnöke Dr. Szántó József ügyvéd, titkára Hemző Lajos gimnáziumi tanár, jegyzője Zelovics Dezső városi tisztviselő és lapszerkesztő volt, s 40 választott taggal együtt irányította Karcag ügyeit. 1918. november elején Dr. Olasz Vilmos rendőrkapitány vezetésével 500 főnyi nemzetőrség alakult, majd néhány nappal később irányításukat átvette a Katonatanács. A nemzetőrség főleg leszerelt katonákból állt, melynek létszáma november 15-ig 349, nem sokkal később már 1108 fő volt, s négy századra tagozódott. Ezt egészítette ki a nagyszebeni magyar katonai határőrség reguláris alakulata, amelyik 1918 decemberétől 1919 márciusáig itt állomásozott és segített a rendet fenntartani.

67 Karcagon a forradalmak időszakában az MSZDP szervezkedett Dr. Pásztor Géza elnök vezetésével. Az MSZDP irányította Földmunkások és Kisgazdák Országos szervezetének karcagi csoportja pedig 1918. november 24-én alakult meg. A pártok közül egyik legnépesebb a Kisgazda- és Földmíves Párt volt, amely gazdasági egyesületből jött létre 1918 decemberében.

68 A Nagy-Kunság 1919. február 9-i száma a Néptanács felállításáról számolt be.

69 Ugyanitt az április 2-i számban közölték, hogy március 31-én megalakult a 3 tagú direktórium, melynek tagjai Dr. Pásztor Géza, Jelen Pál, Buzelka Antal.

70 Ugyanekkor a képviselőtestület helyét a Munkás-, Ka.tona- és Földmíves Tanács foglalta el. Elnöke Dr. Pásztor Géza volt.

71 1919. április 12-én megtörtént a városi tanácsválasztás, s lezajlott a járási tanácsválasztás is. Az utóbbival kapcsolatban Karcag sérelmezte, hogy Kunhegyest jelölték járási központul. 1919. április 28-án központi táviratra a várost elhagyta a Vörös Őrség. Másnap a románok bevonultak Karcagra.

72 A Tanácsköztársaság megdöntése után mindazok, akik a forradalom oldalán álltak, internáló táborba kerültek, így a direktórium volt tagjai közül Jelen Pál, Buzelka Antal, Kónya József és Cs. Nagy Dezső.

73 A Tanácsköztársaságot követő megtorlások ellenére már 1920 novemberében szerepelt a megfigyelendő szervezetek között a karcagi Földmunkások Csoportja, amelynek Nagy Dezső volt a vezetője.

74 A húszas években pedig az MSZDP szervezte a karcagi szegényeket, földmunkásokat. Az 1930-as évek elején az MSZDP szervezetek kapcsolatot találtak a KMP-vel, s annak mintegy illegális sejtjeiként működtek, radikális programmal.

75 1933-ban letartóztatták a Karcag-bucsatelepi sejt vezetőit, s felszámolták a karcagi sejtet is. A nyomozás kiderítette, hogy Németh Lajos, Tüdős Imre, Vallyon István, Magyar Ferenc vezetők széles körű kapcsolatokkal rendelkeztek, s a szervezkedés szálai az MSZDP szervezeteken át Debrecenig, s Békés megye számos községéig terjedtek.

76

1932-ben Karcagon éhségtüntetést rendezett az agrárproletariátus, s a tüntetés megszervezésében az 1933-ban lebuktatott KMP tagoknak is nagy részük volt.

77 A karcagi kommunistáknak nagy szerepük volt 1944-ben az antifasiszta akciók helybeli megszervezésében is.

78 1944. október 9-én szabadult fel súlyos páncéloscsaták eredményeképpen.

79 A harcok során 60 épület rongálódott meg csekélyebb mértékben, 28 épület súlyosabban, 17 épület alig kijavítható, 12 pedig teljesen romokban volt. A középületek közül „a gimnázium, a posta, városháza, és Hungária Gőzmalom könnyebb rongálódást, a róm. kat. paplak, ref. templom tornya, gör. kel. templom, városi szülőotthon súlyosabb rongálódást szenvedtek, a Hangya Szövetkezeti üzlet és bérháza pedig kiégeti."

80 Dósa Balázs 1945 januárjában a szovjet katonai parancsnok utasítására hivatalosan is a város közigazgatásának vezetője lett azokkal együtt, akikkel öntevékenyen már a felszabadulás első napjától irányította a város ügyeit, az elmenekült városi vezetőség helyett.

81

1944 decemberében az MKP központi vezetőségétől kapott utasítás szerint Tüdős Imre és Balogh Elek vezetésével létrejött hivatalosan az MKP helyi szervezete. 1944 augusztusától ugyanis Balogh Elek titkár irányításával már KMP helyi szervezet működött, s decemberben ezt alakították át az új igényeknek megfelelően.

82 1945. március 18-án alakult meg a Földosztó Bizottság 25 taggal (Földigénylő Bizottság ua.) Karcag már 1945. január 14-én elfogadta Kisújszál-