Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

SZOLNOK MEGYE 39 ugyanezen a napon Szolnokot is birtokba vették a románok. A Vörös Hadsereg fegyelmezetten visszavonult alakulatai azonban még ezen a napon visszafoglalták a megyeszékhelyet, de másnap végleg feladni kényszerültek. Szolnok megyében kemény megtorlás következett. A Héjjas és Prónay különítmények hírhedtté tették a fegyverneki erdőt, ahol a Tiszántúlról összegyűjtött kommunistákat végezték ki, illetve az abonyi Vigyázó kastélyt, ahol a Szolnokra hurcolt foglyokat kínozták meg és végezték ki. Helyi megtorlások, atrocitások szinte mindenütt voltak.

95 Véletlennek tekinthető az, hogy a hatalomra jutott és a megtorlást is irányító félfeudális birtokos arisztokrácia továbbiakban az ország életében vezető szerepet játszó családjai éppen Szolnok megyében rendelkeztek nagyobb családi birtokokkal. A Horthy, Magyari-Kossa, Szapáry, Almásy családok, amelyek házassági kapcsolataik miatt is közel álltak egymáshoz, az ország életében komoly irányító szerepet kaptak az elkövetkező húsz évben. A birtokaikról összegyűjtött kommunisták fegyverneki kivégzése csak bevezetője volt a további eseményeknek. Szolnok városának vezető családjai - főként a Scheftsik család - hű szövetségesei voltak e birtokos csoportnak, s révükön Szolnokon és az egész megyében szigorú, minden haladó mozgalomra lecsapó rendőri hálózatot sikerült kiépíteni. Jellemző, hogy a húszas évek elején Gömbös Gyula politikai pályán való megindulását is éppen ez a birtokos csoport egyengette, őt juttatván a törökszentmiklósi képviselőséghez: Ennek következménye lett az is, hogy a MOVE erős szervezetet hozott létre megyénkben. Szolnok katonai jelentőségét a harmincas években repülőtér építésével is fokozták. Ilyen körülmények között és az internálások után a munkásmozgalom, egyáltalán a haladó törekvések csak igen nehezen tudtak tért hódítani. A Tanácsköztársaság idején történtek azonban a lakosság széles rétegeinek emlékezetébe ivódtak és nemcsak egyes kiemelkedő személyeknek vagy csoportoknak, hanem a lakosság nagyobb százalékának együttérzését is biztosították. A két világháború között az ipari munkásság száma tovább emelkedett, s ez bázisát s egyben működési terét is adta a kiseb számú, szervezett munkásságnak. Ilyenformán továbbra is Szolnok szerepe a meghatározó a munkásmozgalom szempontjából, de továbbra is maradtak jelentős vidéki gócok (Cibakháza, Mezőtúr, Kunszentmárton, Kisújszállás). Nehezen szerveződhetett a mozgalom a Horthy birtokok térségében és a Jászságban, ahol nem annyira szélsőséges ugyan a hivatalos apparátus mint Szolnokon - a Tanácsköztársaság alatt ugyanis erős gazda-befolyás volt, s úgy a nagyobb megtorlás is elmaradt - de erősen konzervatív. A két terület közötti különbséget fémjelzi, hogy a birtokosok a fasiszta „Vezér szerepben" tetszelgő Gömböst, a jászságiak a múlt századból itt maradt Apponyi Albertet jelölték képviselőjüknek. Megyénkben a baloldali mozgalmak így továbbra is Szolnok központtal, a szolnoki munkásság vezetésével szerveződtek. Az ellenforradalmi kormány megerősödése után 1921-től a szolnoki munkásság kiharcolta, hogy az Általános Munkásképző Egyesület ismét működhetett, visszakapták a Munkásotthont. Ez az épület vált az MSZDP-hez tartozó szakszervezetek legális működési helyévé. Előadásokat, kulturális rendezvényeket tartottak, s a munkás önképző egyesületek (dalárda, szavalókórus, MTE sportegyesület) is újra működni kezdtek 1921-től. Lényeges volt, hogy az egylet vezetője, gondnoka Tisza Antal, az MSZDP baloldalához tartozó munkás volt. Az MSZDP baloldala Szolnokon rendkívül megerősödött. Olyan vezetői támadtak, mint » Tisza Antal, Tóth Ferenc, Rágó Antal, Hunya István, Polányi Máté, Urbán Sándor, Rigó József, Gál Gyula. Egy részük a Földmunkás Szövetséggel állt kapcsolatban, vagy annak tagja volt. így a vidéki földmunkásokkal közvetlenül is tartottak fent kapcsolatot. Ezt azért fontos hangsúlyoznunk, mert az 1923-1924-ig csak helyben szervezkedő és Szolnokon dolgozó MSZDP szervezet kapcsolatot talált a Vági-párttal és 1925-től kezdve az MSZMP szolnoki szervezetének megalakításán munkálkodott. Ez pedig további balra tolódást jelentett, s azt, hogy a vidéki földmunkás szervezeteket is ilyen irányba fordították. 1925-ben az MSZMP Szolnoki Szervezete ille-