Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

388 JÁSZTELEK te. Szokásaik közül a betíehemezés, húshagyó keddi és nagypénteki kolompolás, fonóházakban farsangi alakoskodás, bakfazék-dobás (cibereszűrés) és búcsúk voltak kiemelkedőek. Hitvilágukban a táltoshit és boszorkányhit volt eleven.

19 4. A település jász eredete nem állapítható meg, elég későn említik az oklevelek.

20 Rendszeresebb adatok 1550-től állnak rendelkezésünkre.

21 a) Év: 1550 1567 • 1699 1715 34 férfi 4 telkes jobbágy 47 család 25 gazda 5 zsellér Év: 1720 1745 1760 1766 40 gazda 47 redemptus 73 redemptus 85 redemptus 29 irredemptus 39 irredemptus 2 inquilinus b) Év: 1786 1828 1869 1880 1245 1872 2291 2390 Év: 1890 1900 1910 1920 2660 2956 3108 3037 Év: 1930 1941 1949 1960 3081 2917 2738 2587 A település az 1560-as években meglehetősen elnéptelenedett, de a hely végig lakott marad. 1644-ben a mihálytelkiek Fügéd laposának folyamatos és állandó mihálytelki használatáról vallottak, s ezt a határrészt, amely a hagyomány szerint a régi község helye volt, Mihályteleknek ítélték.

22 Nem tartozott a nagy jászsági telepítő községek közé, mert bezártsága kevés terjeszkedési lehetőséget biztosított számára. A redempcióban saját határán kívül a kiskunsági Szt. László puszta egyharmadát (3459 kh) is megszerzi ugyan, majd az 1850-es években bérbe adta, hogy a közelebbi Fogacs pusztát haszonbérelhesse. A belső népesedést így nehezen tudta levezetni, csupán szórványos kirajzásokról tudunk (Szt. László, Pusztafogacs).

23 Szt. László 1873-ban önállósult, de kevés a mihálytelki lakosa.

24 5. 1449-ben Hunyadi János Barthalyos Imrének adta Mihálytelket (vagy egy részét) és a környező pusztákat. Úgy tűnik, hogy Mihálytelek korábban is ezé a családé volt, mert fiágon tartottak rá jogot.

25

1484-ben, mikor a Barthalyos családnak magva szakadt, Pethe Péter kapta meg, aki Mihálytelken lakott.

26 A XVI. század közepétől egyértelműen a Jászság teljes jogú tagja a település. Az nem bizonyítható, hogy a község egésze a Haranghy családé lett volna.

27 1699-ben népes község, 1705-ben 1 bíró, két tanácsbeli, 1 egyházbíró, 1 molnár intézte a község ügyeit. Ugyanakkor 44 férfi állt hadban Rákóczi oldalán, 2 elesett, 7 eltűnt a harcok során.

28 1706-ban 24 lovas és 13 gyalogos szolgált.

29 A Berényt feldúló hadak Mihálytelket is megtizedelték, lakóinak egy része elfutott, ám amit Bél M. ír, hogy „csak nemrég telepedtek meg" túlzásnak tekinthető.

30 A redempcióban Szt. László puszta harmadát is nehezen váltja meg, mert határa kicsi, lakossága bár ekkor már nagyobb számú, de kevesebb anyagi ereje van, mint a szomszédos településeknek.