Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

JÁSZTELEK 389 1848-ban, június 6-án toborzás volt a községben. 30-an jelentkeztek, közöttük 6 lovas is volt. A szabadságharc csatái elkerülték a községet.

31 Az 1850-es évek elején a község a Boconádhoz (Heves m.) tartozó Fogacs puszta egy részét Almássy Emánuel birtokostól bérbe vette, de megvásárolni nem tudta. Saját pusztáját (Szt. Lászlót) pedig csak nehezen tudta bérbe adni.

32 A település szegény lakossága erős ellenőrzés alatt állott, így az agrárszocialista szervezkedések sem voltak komolyabb mértékűek. A szomszédos Jászberényből kiinduló szociáldemokrata mozgalom „Testvériség" nevű szervezetét sem sikerül itt létrehozni.

33 1919-ben is viszon3'lag eseménytelen napokat éltek, a munkás tanács is később alakult meg, mint másutt. Jásztelek 1944. november 13-án szabadult fel.

34 6. Mióta részletesebb adataink vannak a településről, már jászsági településként tartják számon. Lakói közül 1550-ben még a juhos gazdákat sem emelik ki, már akkor is inkább az egyértelműen szegény települések közé tartozhatott. Feltűnő, hogy az 1567-ben összeírt 9 családjából 5 zsellérként van feltüntetve.

36 1760-ban viszonylag magas az irredemptusok száma (73 redemptus gazda, 29 irredemptus)

37 pedig mindkettő száma arányosan nő (85 redemptus, 39 irredemptus, 2 inquilinus). 1766-ban a leggazdagabb redemptus Kiss Mózes 18 ökörrel, 36 tehénnel, 14 lóval, 107 birkával rendelkezik, ugyanekkor Lamathsa András a legvagyonosabb irredemptus 5 tehenet, 4 lovat tart.

38 1786-ban a következő a társadalmi megoszlás:

39 pap 1 nemes 32 tisztviselő 11 polgár 110 polgár és paraszt örököse 91 zsellér 130 egyéb 18 1-17 éves sarjadék 225 összesen: 618 nők 634 jogi népesség 1252 A község szegény voltát mutatja, hogy ekkor meghaladta a zsellérek száma a gazdák (redemptusok) számát, jóllehet az összeírás nem a speciális jászsági társadalmi kategóriákat veszi figyelembe, mégis reális képet ad. A nemesek nem voltak feltétleiriül redemptus gazdák. 1852-ben is megmarad a szegénység nagy aránya a falun belül. A 420 lakóházból 273 birtokosé, 135 birtoktalané.

40 A század végéig tovább folyik a proletari;íálódás, mert pusztái sem voltak, ahol a szegénység megtelepedhetett volna, belső kisipara sem fejlődik ki - más jászsági településekhez hasonlóan-, a földek meg elaprózódtak. 1910-1960 között a népszámlálások adatai a következő képet mutatják.

41 1910 1949 keresők 1960 mezőgazdaság ipar kereskedelem, hitel közlekedés közszolgálatú és szabadfoglalkozású véderő napszámos házi cseléd egyéb 777 1015 839 61 71 156 il 18 23 3 2 24 20 19 1 • 106 , 23 55 54 150 1062 1179 1192