Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

JÁSZLADÁNY 363 irányt adott a helyi mozgalmaknak. Jászladányban a községi demokrata mozgalmak 1868-ban öltöttek élesebb formát. 1877-ben szintén zavargások voltak, s később is többször úgy szerepelnek az alispáni jelentésekben, mint állandóan nyugtalankodó lakosságú hely.

40 Nemcsak a kubikosság, hanem a nagyszámú másutt munkát vállaló summás réteg is mozgolódott és 1905-ben a Pusztakürti uradalomban megtagadták a munkát.'" A jászberényi Testvériség nevű szociáldemokrata mozgalom irányította Ladányban is a szervezett mozgalmakat.

42 A J ászladányi Népkör megalakulása 1908-ban újabb bázisa a szervezkedéseknek.

43 Már a század elején volt Kubikoskör is, de ez sohasem vált elismert, bejegyzett, hivatalos egyesületté.

44 Ennek tulajdonítható, hogy 1919-ben már egészen radikális intézkedésekre került sor a községben. 1919. március 21-én megalakult a direktórium, április 12-én pedig létrejött a Munkás és Katonatanács is. Tagjai: Tánczos János, Dudás István, Zomora Samu, Futó János, Dósa Ferenc, Fekete Pál, Horváth András, Gál Jenő, Varga János és Kiss Lajos.

45 Itt állomásozott egy ideig - míg Apátiba át nem helyezték - a 7. számú Vasútbiztosító Osztag Parancsnoksága.

46 Lefoglalták a plébánia vagyonát, beszüntették a hitoktatást a községben, s reagáltak az országos eseményekre is.

47 A Vöröshadsereg súlyos harcokat vívott a község környékén. A románok csak nehezen tudták 1919. július 31-én elfoglalni Jászladányt.

48 A térségben folyó súlyos harcok után 1945. november 12-én szabadult fel a község.

49

1945. május 24-én 140 földműves már földet kapó it, 5 gazdaságot vettek igénybe 119 kh összterülettel, s 5 db 100-200 kh-as birtokot felosztottak. Sajnos a kiosztható földek hiánya miatt - nagybirtok nem lévén - a földosztás nem tudott jelentősen változtatni a lakosság szociális helyzetén.

50 1949-ben államosították a községben lévő malmokat.

51 6. A XVI. században a török összeírok, mint régi jászjogú helyet említik. 1550-ben 1 gazdának volt 100 juha.

52 1567-ben 15 telkes jobbágya és 4 zsellére volt a településnek. Később a XVI. század folyamán 15 gazda és 1 zsellér.

53

1699-ben 6 nemes, 34 gazda, zsellér pedig egy sem élt a faluban.

54 1745-ben a redemptus gazdák száma 128, az irredemptusokró! nincsen feljegyzés.

55 1766-ra alakul ki véglegesen a redempció alapján a társadalom szerkezete, s hosszú ideig ezek az arányok jellemezték. Ekkor 175 redemptus, 56 irredemptus 6 inquilinus élt Ladányban. A leggazdagabb redemptus Szűcs István 24 ökörrel, 34 tehénnel, 10 lóval és 170 birkával, a leggazdagabb irredemptus Takács András 2 tehénnel és 2 lóval, illetve 23 birkával rendelkezett.

56 1786-ban a foglalkozási csoportok az alábbiak szerint alakultak:

57