Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

364 JÁSZLADÁNY pap 2 nemes 6 tisztviselő 18 polgár 250 polgár örököse 222 zsellér 295 egyéb 61 szabadságos katona 2 1-17 éves sarj. 538 Összesen: 1394 nők: 1341 jogi népesség: 2735 Magas a zsellérek száma bár ezek nem teljesen egyeztek meg az összeírás országos zsellér kategóriájával, benne-vannak az irredemptusok, s az inquilinusok is. A polgárok minden bizonynyal a redemptusokkal azonosak. A későbbiekben a nagyszámú zsellér egy része kubikos, másik részük vándormunkás lett a Törökszentmiklós-Tiszaföldvár környéki uradalmakban. 1852-ben az 1022 házból telkes ház 527, zsellér ház 463 volt.

58 A zsellér kategória ekkor már valóságos állapotot és társadalmi státust takart. Év: 1910 Keresők 1949 1960 mezőgazd. ipar kereskedelem közlekedés közszolgálat, szabadfoglalkozásúak véderő napszámos házicseléd egyéb 1897 2297 1602 347 1126 1110 91 110 171 40 51 85 86 144 7 636 141 93 495 955 Összesen: 3338 4223 3923 1910-ben az iparosok önálló kisipart folytatókat jelentettek, s ez a réteg jászsági viszonylatban is jelentős számúnak vehető.

59

1949-ben viszont az iparban a nagyobb fokú emelkedést részben a cselédek és napszámosok ipari munkássá válása eredményezte. Többnyire Szolnokon, Hatvanban és Pesten dolgoztak. 1960-ban az egyéb kategória megnövekedése szembetűnő. 1910-1949 között a birtokaprózodás eredménye a mezőgazdaságból élők számának megnövekedése,

60 1910-1935 között feltűnően megnövekedett a birtokok száma, ez a birtokok elaprózódásának eredménye.

61 A 0-5 kh kategória átlaga területileg jóval a 2 hold alatt marad, s ezen még a földosztás sem tudott lényegesen változtatni 1945-ben, mert nem volt elég felosztható nagybirtok. Ezért áramlott át a népesség az iparba. Mindez sürgetővé tette a termelőszövetkezetek megalakítását, mert az egészséges gazdasági élet csak ezen az alapon bontakozhatott ki.

62