Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

362 JÁSZLADÁNY b) Év: 1786 1828 1869 1880 1890 1900 Év: 2708 1910 4519 1920 6321 1930 7060 1941 8149 1949 8957 1960 9265 9442 10088 10098 9377 8841 Jászladány nem tartozott a nagy telepítő községek közé a Jászságon belül, de mégis kiskunsági pusztáira főként Bene pusztára számos telepest bocsátott ki az 1850—60-as években, és Szt. László pusztára is küldött telepeseket. A környező nem jászsági községekben pedig lakosai földet vásároltak. (Besenyszög, Kőtelek, Nagykörű).

24 A lakosság 1941 utáni apadásának részben a háború, majd pedig az iparba való elvándorlás (Szolnokra, Budapestre) volt az oka. 5. A török időkben végig lakott helynek ismerjük, szerepel az összeírásokban a Jászsággal együtt.

25 A hagyomány szerint a XVII. század végén elpusztult, de valószínűbb, hogy lakói csak ideiglenesen hagyták el, s a Miller védettebb mocsaraiba húzódtak.

26 1699-ben ugyanis már 40 család lakta, volt egy fatemploma, amelyben az alsószentgyörgyi lelkész végezte az egyházi szertartásokat.

27 Mivel a török időkben Alsószentgyörgyöt Ladányszentgyörgynek nevezik, valószínű, hogy Ladány akkoriban nagyobb lehetett, csak a XVII. századi futás után csappant meg lakossága. 1705-ben 1 bírója, 2 tanácsbelije, 2 tizedese, 1 harangozója, 1 tanítója volt, 1 postás, 2 csősz, s l-l gulyás, csordás, borjúpásztor, csikós, kondás és 2 fuvaros állt a község szolgálatában.

28 Ilyen fejlett községszervezet ellenére még 1731-ben is csak Alsószentgyörgy leányegyháza Ladány.

29

1733-1736 között építik fel kőtemplomát, s ekkor már anyaegyházként említik, sőt 1766-ban már Ivány (Heves v. Jászszentivány) Ladány filiája.

30 Kétségtelen, hogy a lassúbb, XVIII. század eleji kibontakozáshoz hozzájárultak a Rákóczi szabadságharc idején elszenvedett sorozatos rác betörések, amelyek közül a legsúlyosabb 1706-7 telén következett be. De már 1703-ban a Tiszán átkelö>kurucok, a még közéjük át nem állt Ladányba betörtek, és 144 lovat vittek magukkal.

31 Ezt követően csatlakozott az egész Jászság Rákóczihoz, s 1705-ben Jászladányból 55 férfi volt táborában, akik közül 3 elesett.

32

1706-ban 21 lovas és 20 gyalogos szolgálta Rákóczit.

33 így kissé érthetetlen, hogy a hagyomány szerint Labanc-Ladánynak nevezték volna, szemben Kuruc-Szt. Györggyel. Valószínű, hogy az első támadás emléke (mikor a kurucok betörtek a még át nem állt Jászságba) keltette ezt a hiedelmet.

34

1709-ben újabb rác betörés sújtotta a községet, ezért kérték, hogy a rájuk kirótt 20 újabb katona állításától tekintsenek el. Sőtér Tamás ezt a betörést kénytelen volt a Tisza másik partján tétlenül végignézni, mert az enyhe idő miatt csapatával a Tisza jegén nem tudott átkelni.

35 Bedekovich Lőrinc már jelezte, hogy Ladányt a Milleren át a Tisza áradása állandóan fenyegette, ezért töltéseket kell ellene emelni. Paíugyay Imre az 1799, 1808,1813,1830 és 1842. éveket, mint pusztító árvizes esztendőket említi.

36 1745-ben megváltotta Bene puszta felerészét (3321 kh) és ezzel árvízjárta határának gondjait csökkentette.

37

1848-49-ben Ladány katonái a gyalog nemzetőrség I. zászlóaljának 2. századába nyertek beosztást. A fegyveres harcok megindulása után 134 katonát állítottak ki, 18-al többet, mint a rájuk kirótt és megajánlott létszám. Mikor az orosz csapatok Jászberénynél állottak, s a kormány Szegedre menekült, a Kerületek még újabb lovas csapatokat szerveztek, s kivetés szerint Ladánynak 25 embert és 22 lovat kellett kiállítania.

38 A 48-as események mély nyomot hagytak a ladányiakban. Homonnai Pál jászladányi honvéd az emigrációba is követte Kossuth Lajost. Továbbá így történhetett meg, hogy 1867 nyarán 478 aláírással levelet intéztek Kossuth Lajoshoz .Tászalsószentgyörgy, Jászkisér, Túrkeve és Kunszentmártonnal együtt (a Jászladányi választókerület nevében) hogy legyen a képviselőjük. Természetesen Kossuth ezt nem fogadta el, döntését válaszlevelében azzal indokolta, hogy politikailag elfogadhatatlan számára az ajánlat.

39 Jászladányban kialakult egy jelentős kubikos réteg a XIX. század utolsó harmadában, amely