Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
JÁSZKISÉR 353 vegyes céhek az iparosok száma: Év: 1819-1935 1852 1879 1925 kéményseprő 1 mézeskalácsos 1 molnár 3 bádogos 2 szobafestő ! kárpitos 1 órás 1 esztergályos 1 Összesen: 87 83 100 1925-ben volt egy hengermalma és egy gőzmalma, s 1930-ban, mivel itt már korábban is dohánybeváltó működött, volt egy 2000 vagon befogadóképességű dohányraktára. 103 1945-ig még egy téglagyár is épült. A háború alatt az egyik malmot leszerelték, s így csak egy került államosításra. A nagyobb arányú fejlődés az iparban csak az 1960-as években bontakozott ki, bár 1952-re már kialakult a szocialista ipar kerete is. 1960-ban 4 állami ipartelepe volt: Szolnok megyei Malomipari vállalat helyi üzeme, a Szolnok megyei Téglagyári Vállalat helyi üzeme, a jászberényi Sütőipari vállalat 2 üzemegysége s a budapesti Dohánybeváltó 1 üzemegysége. A Vegyesipari KTSZ ekkor zománcozó, cipész, asztalos, villanyszerelő, motorszerelő, bádogos, fényképész, és fodrászrészlegekkel rendelkezett. Ugyancsak itt épült ki az Állami Mezőgazdasági Gépjavító Üzem 1961-1964 között. A Vegyesipari KTSZ zománcüzeme pedig önállósult az 1960-as években. 104 1799-ben még nem volt vására, lakosai gabonájukat Egerben, Gyöngyösön és Pesten adták el. 105 1818-ban, mint említettük, I. Ferenc 4 országos vásárt adományozott, köztük három egyben kirakodó vásárt is, s heti két piaca is volt. 106 1879-ben 1 szállodáját és 4 kocsmáját említették. 107 1925-ben 9 kocsmája, 1 vendéglője volt, s 1 szállodáját és 2 kávéházát is nyilvántartották. Ugyanekkor 16 különböző kereskedés volt a községben. 108 1960-ban 20 kiskereskedelmi bolt, és 5 vendéglátóipari egység működött Kiséren.' 09 9. 1550-ben „Péter mestör" személyében már tanítója volt a falunak. 110 Tudjuk, hogy a reformációval fellendült az iskolai élet, az anyanyelvi oktatás Kiséren is. 1626-ból lelkészéről, tanítójáról van tudomásunk, 1726-tól pedig az iskola rektorainak névsorát is ismerjük. 111 1786-ban 2 fiú- és 1 leánytanítója volt a kiséri reformátusoknak. 112 1795-ből a tanítók fizetsége: 120 Ft készpénz, 35 kila búza, 4 öl fa, 40 font faggyú, 2 szekér széna, 500 kéve nád, borkántáció. 113 1803-ban a katolikusoknál 2 tanító, a reformátusoknál már 5 tanító tanított. Ez utóbbi egy iskolai rektort 2 fiú-és 2 leánytanítót jelentett, s így maradt ez 1945-ig. 114 1857-ben épült fel a református népiskola (Kisiskola). 1875-ben az oktatásügy válságos helyzetbe került. Leégett a nagyobb leányiskola és a tanítói lakás, s pótadókat kellett kivetni a községben, hogy a tanítókat fizetni tudják. Csak 1876-ban tudták rendezni a tanítók fizetését. 115 1878-ban ismétlő iskolát nyitottak, s ezt 1897-ben gazdasági ismétlő iskolává és inasiskolává alakították át. 116 1925-ben 5 tanerő 6 tanteremben tanított a református iskolákban, 4 tanerő 3 teremben a katolikus iskolákban. Egy községi elemi iskola is volt ^tanteremmel és 1 tanerővel. 117 1929-ben 1 négytantermes, tanítói lakással ellátott iskolát építettek. 1936-ig a tanyákon mindössze 1 iskola működött állandó tanerőkkel, Pusztakürtön. 1936 után 4 vándoriskola is alakult, s egészen 1945-ig működött ebben a formában. 1 18 1948-ban épült fel a Mihályi-tanyán és a Réti-tanyán új iskolaépület. 119 1945 után a tanyai iskolák nevelői ellátottsága: Réti-iskola 1, Halmaji-iskola 1, Hetényi-tanyai iskola 1, pusztakürti iskola 2, szellőháti 2 tanerővel működött, s 1948-ban külön külterületi igazgatóság irányította tevékenységüket. A belterületen a 2 felekezeti iskola 8-5, majd később 8-8 nevelővel
