Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

354 JÁSZKISÉR működött. Ilyen körülmények között következett be az államosítás 1948-ban, amit a június 13-i népgyűlés egyhangúlag elfogadott. 12

0 1960-ban 5 általános iskola működött Kiséren, 20 osztályteremben, 40 tanerő 1068 gyereket tanított. Külterületi iskolákban ekkor 103 tanuló tanult. 171 óvodai férőhelyen 194 gyermekkel 9 óvónő foglalkozott.'

2

' A művelődés és oktatás fejlődését az alábbi táblázat mutatja:

122 Év 6. élet- analfa- ír-olvas általános iskola középiskola főisévüket béta kólát betöltött osztályát végezte véglakosok zett száma 1-5 ' 6-7 8 1-3 4 1941: 6413 758 1536 1607 2303 120 18 49 22 1960: 6332 530 24 2452 2348 739 91 94 54 1869-1951 között 23 - különböző, jóváhagyott alapszabály szerint tevékenykedő, bejegyzett - társadalmi kör és egyesület működött. Jelentősebbek voltak: 48-as Olvasókör (1879-1949), Gazdakör (1891-1950), Ipartestület (1894-1949), Casinó Egyesület (1869-1946).

123 Az egyesületek közül 1943-ban 4 rendelkezett könyvtárral, s ezen kívül a községben 6 Vallás- és Közoktatásügyi minisztériumi, 2 Földművelésügyi Minisztériumi könyvtár és 1 iskolai könyvtár működött, s ezeknek a könyvtáraknak az anyaga a háború folyamán teljesen megsemmisült.'

24 1920-ban alakult meg Jászkiséren az Iskolán Kívüli Népművelési Bizottság, s ez előadásokat és tanfolyamokat rendezett. Külön figyelmet érdemel, hogy már ekkor vetítettképes előadások voltak, s normálfilmes vetítőgépet és gramafont, erősítő berendezést szereztek be, s a községházáról vasárnaponként műsort sugároztak.

125 Nevezetes volt az 1945 után megalakult Bartók Béla kórus (35 fő) és a szellőháti iskola 5 tagú fúvószenekara. A szellőháti iskola zenekara és színjátszócsoportja a tanyai életben fontos szerepet töltött be.

126

1948-ban a volt 48-as Olvasókört alakították át kultúrháznak, amely 300 személyt tud befogadni. 1960-ban már 350 fő a befogadó képessége. Ekkor normálfilmes mozit is kapott a község 250 fős teremmel, heti 7 előadással. 1 közművelődési könyvtára van, amelyben a kötetek száma ekkor 2709 db Kiséren 1960-ban 1191 rádió- és 15 tv-előfizetőt tartottak számon.

127 10. Ártéri határa, számos vadvize, visszamaradt kiöntései rossz levegőt, sok betegséget hordoztak a XV1II-XIX. században. A lakosság ásott kutakból ivott. 1958-ig 21 artézi kutat fúrtak, 18-at a bel-, 3-at a külterületen. Ebből 2 magánkút, 6 közületi és 13 közkút. A vízellátás módja 1958-ban már törpevízműves volt, s egy 100 m

3-es hidroglóbusz látta el a vízvezetéket vízzel.

128 1879-ben önálló egészségügyi körzetet képezett a falu 1 orvossal és 1 gyógyszertárral.

129 1906-ban 1 gyógyszerésze, 2 községi orvosa, 2 bábája volt.

130 1925-ben 2 községi orvosa, 1 magánorvosa, 2 községi, 2 magánbábája és 1 gyógyszertára volt.

131 1933-ban megalakult az országos Stefánia Szövetség helyi fiókja.

132 1953-ban átalakítással bölcsődét építettek, 20 gyermek részére. 1960-ban pedig már egy 6 ágyas szülőotthon is működött és 2 körzeti orvos, 2 védőnő, 2 házi betegápoló gondoskodott a betegellátásról. A község kommunális ellátottsága is javult. 1960-ban 48,8 km már a kiépített járdák hossza, 12,7 km hosszú a vízvezeték-hálózata, 186 közvilágítási lámpahelye, 15 290 m

2 felületű gondozott parkja rendezett külsőt kölcsönzött a községnek.

133 ár. Szabó István-dr. Szabó László