Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
316 JÁSZFÉNYSZARU zik. Ekkor az állami iparbán 33 fő dolgozik, a szövetkezeti iparban 101 fő, s 31 a magánkisiparosok száma. Az ekkor Budapesthez tartozott Tejipari Vállalat tejüzemén kívül másik állami ipari üzemegysége a Sütőipari Vállalathoz tartozott, amelynek központja Jászberényben volt. 90 A XVIII. század végén Pesten, Vácon és Gyöngyösön adják el áruikat. Ez az orientáció később is jellemzi a települést, noha 1831-től saját hetivására, 1845-től pedig 4 országos vására is volt. 91 1879-ben vásárai-mellett még a helyi lakosságot 4 kocsma, 14 szatócsbolt és három más üzlet szolgálta. 92 1925-ben 14 szatócsbolt, 8 kocsma, 1 vendéglő és egy szálloda volt a községben. 93 1946^ május 25-én alakult meg az FMSZ első, élelmiszer boltja. 94 Az 1950-es években Jászfényszarués Vidéke FMSZ 16 kiskereskedelmi boltot és 6 kocsmát üzemeltetett és hozzátartozott a tanyavilágon kívül még Pusztamonostor is. 95 1957-ben új vegyesboltot, cukrászdát és italboltot építettek. 1960-ban helyben 16 a kiskereskedelmi boltok száma, 5 vendéglátó üzemegysége van a községnek, s a kereskedelmi dolgozók száma ekkor már 40 fő. 96 9. A XVIII. századtól két tanerős iskolája volt. 1851-ben egy első osztályos leány és egy második osztályos fiú tanulócsoportja van. Később 3 tanerő 332 tanulót tanít. 1894-ben 1-6 osztályos fiú, 1-6 osztályos leány és egy 170 fős egyosztályos vegyes tanulócsoport működött, összesen 564 tanulóval. 97 1879-ig két iskola működött 4 tanteremmel, de ekkor egy 6 tantermes iskola építésébe fogtak, s 4 új tanító fogadását tervezték. 98 1920-ban 1 egytantermes tanyai iskola épült, majd 1925-27-ben került sor újabb tanyai iskolák létesítésére. 99 1925-ben 8 tanerős, 8 tantermes elemi fiúiskolája, 6 tanerős, 6 tantermes leányiskolája és 1 egytanerős tanyai iskolája volt, 1 tanteremmel és tanítói lakással. Ekkor még sem óvoda, sem tanonciskolája nem volt. ,0 ° Lényegében ez az állapot maradt a felszabadulásig. Az államosítást megelőző időszakban, az iskolák szükségletét felmérő jelentés szerint 1 belterületi, 2 tanyasi iskola (Vasút-tanya, Winkler-tanya) működött. 101 1948. május 30-án azMNDSZ helyi csoportja, 1948. jún. 2-án az UFOSZ, június 7-én a tantestületi értekezlet, június 12-én pedig a képviselőtestület foglal egyhangúan állást az iskolák államosítása mellett. 102 1954-ben új iskola építésére került sor, s itt 2 új tanterem épült. 1954-ben pedig még két pedagóguslakást is építettek. 1957-ben bővítik az iskolát, s újabb két tantermet kap, így 1960-ban a 3 általános iskolában 20 tanteremben folyik a tanítás 36 tanerővel és 913 tanulóval. Külterületi iskolába ekkor 106 gyermek járt. Ugyanekkor már a napközi otthon is működik. Bár az óvodai férőhelyek száma 87, de zsúfolt az óvodában 101 gyermekkel 3 óvónő foglalkozott. 103 Az iskolázottság mértéke a következőképpen változott 1941-1960. között: 104 általános iskola középiskola főiskolát ' osztályát végezte v é g zett 1-5 6-7 8 1-3 4 1941 7037 1165 1474 1829 2428 89 7 33 12 1960 6680 583 44 2473 2931 467 64 86 32 1896-1951 között 11 különféle egyesület és kör működött a községben. Jelentősebbek: Alvégi r. k. Gazdakör (1896-1949), Katolikus 48-as Gazdakör (1913-1949). 105 1945 előtt építették mai művelődési házának épületét társadalmi munkában. 106 1928-ban vezették be a villanyt, és 1945-ig 12 300 m vezetéket létesítettek. Mozija is ettől kezdve van. 1945 után jelentős mértékben fejlődött a villanyhálózat, főként az 1958-as bővítéssel. 107 1943-ban 1 Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumi könyvtár, 1 Földművelésügyi Minisztériumi Népkönyvtár, 2 egyesületi és 1 iskolai könyvtár volt a községben. Valamennyi könyvtár könyvállománya elpusztult a háború Év 6. élet- anal fa- ír-olvas évüket béta betöltött lakosok száma
