Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

JÁSZFÉNYSZARU 317 alatt.

108

1960-ban a művelődési ház befogadóképessége 250 fő, a mozié pedig 189 fő, és hetenként 5 napon vetítettek. A könyvtári kötetek száma: 1808 db és 1050 rádió-, valamint 19 tv előfizetője volt a községnek.

109 10. A község határa ugyan vízjárta, de a homokos talaj miatt nagy mocsaras részek nem voltak, így a levegője egészséges. A lakosság a Zagyvából és tanyai ásott kutakból ivott. 1928-ban artézi kutat fúrtak.

110 1958-ig 17 artézi kút fúrására került sor: 15 a belterületen, 2 a külterületen. Ebből 9 köz-, 7 közületi- és 1 magán kút.

111 1960-ban 3000 m vízvezetéket készítettek el, s vízellátási módja körzeti vízvezetékes rendszerű lett.

112 Ekkor még csak 26 fogyasztót kapcsoltak be, közöttük a közületeket is.

113 1879-ben közegészségügyi székhely 1 körorvossal és 1 gyógyszertárral.

114 1906-ban 1 gyógyszerésze, 1 körorvosa és 3 bábája volt.

115

1925-ben a Vöröskereszt helyi fiókja is működik, majd ezt 1933-ban a Stefánia Szövetség helyettesíti.

116

1925-ben 1 körorvos, 1 magánorvos, 3 községi bába és 1 gyógyszertár szolgálta az egészségügyet.

117 1960-ban 2 körzeti orvosa, 2 védőnője, 2 házi betegápolója volt. A nagy fejlődést a rendszeres orvosi vizsgálat, egészségügyi ellenőrzés megszervezése és a betegbiztosítás kiterjesztése jelentette. 1961-ben új orvosi rendelőt építettek községfejlesztési alapból.

118 Jászfényszaru község az egyik legrendezettebb jászsági település. 1924-ben a templom kertjében elkészítik a Hősök Ligetét, amely az első park a községben. 1945 után a parkosítás tovább halad, s 1960-ban már 2877 m

2 felületű gondozott parkja volt. Ekkor a közvilágítási lámpák száma 129, s mintegy 3 km járdát építettek ki.

119 dr. Szabó István-dr. Szabó László