Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

284 JÁSZDÓZSA ív: 1766 1852 1895 1910 1935 1942 1952 1957 1962 db db db db db db db db db szarvasmarha ló juh sertés 1317 1081 1255 1999 896 1789 1804 1748 1498 634 640 611 440 473 406 225 292 210 2076 4738 860 654 651 1117 603 665 551 143 1630 1959 1825 2470 2232 3066 6318 A szarvasmarha jelentősége végig megmaradt, a sertéstartásé fokozatosan növekedett. A legelők felszámolása véget vetett a jelentősebb juhtartásnak. A termelőszövetkezetek megalakulása után a háztájiban megszaporodott az állatállomány, s ez együtt a szövetkezetivel jelentős növekedést jelez. 1960-ban még 1354 szarvasmarha volt magánosok kezén, s 3967 sertés.

85 8. 1705-ben molnárát és mészárosát említik.

86 Vízimalmát a Tárnán 1738-ban megújították.

87 1799-ben Bedekovich L. négykerekű malmát említi meg, mint jelentős objektumot.

88 1844-45-ben 3505 Ft-ért a község új vízimalmot építtetett, illetve felújíttatta régi malmát. 1855-ben is még csak egy vízimalma volt.

89 Kevéssé iparosodott hely, céhes szervezet nem is jött létre.

90 Év: Az iparosok 1879 száma 1925 asztalos 3 7 cipész hentes 2 2 9 kalapos kerékgyártó kovács l 3 7 2 9 molnár 1 ruhafestő l szabó 10 12 szűcs 1 1 géplakatos ács, faragó, kőműves 2 30 csizmadia 1 bádogos borbély szobafestő 2 6 6 varrónő 23 szíjgyártó pék fényképész 2 1 1 Összesen: 31 114 1879-ben a vásározó szabókat leszámítva csak helyi igényeket (mezőgazdaságot: kovács) kielégítő iparágak voltak. 1925-re jelentős magánépítőipar alakult ki, 30 ács, faragó és kőműves és 6 szobafestő élt Dózsán és vállalt munkát Heves déli községeiben, ahol az árokszállási kőművesekkel azonos stílusban (kerekoszlopos, tornácos ház) dolgoztak. Eladásra dolgoztak még varrónői is. 1925-ben két gőzmalom volt, a vízimalom ekkor már nem működött.

91 Még 1945 előtt megszűnt egyik gőzmalma, a másik az 1949-es államosítás után szüntette be működését.

92 1952-ben létrejött ugyan központi szorgalmazásra egy vegyesipari ktsz, de rövidesen megszűnt.

93