Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

JÁSZDÓZSA 285 1877-ben nyert három országos vásár tartására jogot. Emellett 1879-ben 5 vegyeskereskedés, 2 kocsma és egy házaló kereskedő jelentette a helyi kereskedelmet.

94

1925-ben 9 kereskedő és egy Hangya Szövetkezet látta el a lakosságot.

95

1960-ban a meglévő létesítményei voltaképpen a régiek felújításaival 12 kiskereskedelmi bolt, 4 vendéglátóipari üzemegység működött, ekkor összesen 28 fővel.

96 9. Az 1550-es összeírás írástudót nem említ.

97 1701-ben indultak anyakönyvei. Első plébánosa 1704-ben Zorger Gergely jászberényi plébános, nagy műveltségű ember, aki később magas egyházi méltóságokat töltött be.

98 1740-ben Sütő Jakab tanító nevét jegyezték fel, de nyilván már előtte is folyt tanítás a községben. Nevezetes, hogy 1802-ben Tamáskovics Erzsébet tanítónő működött Dózsán. 1805-ben 243 tanköteles gyermek volt, s ebből 214-en jártak rendszeresen iskolába. Ebben az időben külön a leány- és külön a fiúgyermekeknek szervezett osztályok voltak. Az 1840-es években kéttantermes iskolát építettek.

99 1851-ben két vegyes első osztályába összesen 276 tanuló járt és 2 tanító foglalkozott velük.

100 1873-ban a község, mint kegyúr két újabb tantermetépíttetett a régihez. 1885-ben 688 tanulója volt és 3 tanító állt alkalmazásban.

101 1894-ben egy I—II. fiú, és egy I—II. leányosztály volt, összesen 373 tanulóval.

102 1925-ben két belterületi iskolájában 8 tanerő 8 tanteremben, és két tanyai iskolájában 2 tanerő 2 tanteremben oktatott.

103 Az 1930-as években még egy tanyai iskolát létesítettek, s ezek szolgálták az oktatás ügyét egészen 1960-ig.

i04

1948. május 30-án a Nemzeti Bizottság, június 5-én a képviselőtestületi közgyűlés egyhangúlag elfogadta az iskolák államosításáról szóló határozatot. Egyidejűleg több társadalmi szervezet (EPOSZ, UFOSZ, MNDSZ) is kérte az iskolák államosítását.

105 1958-ban bővítették két tanteremmel a Bozóky-iskolát és 1960-ban egy új óvodát építettek 20 gyermek számára.

106 A művelődésügy fejlődése azonban az iskolázottság mértékén mérhető le igazán:

107 Év 6. életanalfaír-olvas általános iskola középiskola főisévüket béta kolát betöltött osztályát végezte véglakosok zett száma 1-5 6-7 8 1-3 4 1941. 3996 356 803 1443 1304 54 7 24 5 1960. 3604 162 4 1419 1408 463 56 73 19 1892 és 1950 között 16 különféle bejegyzett, alapszabályok szerint működő társadalmi kör és egyesület működött. Jelentősebbek voltak: Kaszinó Egyesület (1892-1946), Gazda Olvasókör (1893-1948), Iparos Kör (1908-1950), Római Katolikus Munkáskör (1926-1949).

I08 Ezekben az egyesületekben, körökben folyt a község kulturális élete 1945 előtt. Tevékenységüket az 1923-ban létrejött Iskolánkívüli Népművelési Bizottság irányította, ők szervezték a műkedvelő előadásokat, dalárdák találkozóit. 1943-ban 2 Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumi könyvtár, 5 egyesületek által fenntartott és egy iskolai könyvtár volt, közülük 4, 1228 db-os könyvállománnyal átvészelte a háborút.

109 Nagyjelentőségű volt 1948-ban a villamosítás, amikor 9000 m villamosvezetéket építettek. 1957-ben átalakítással 150 férőhelyes mozit helyeztek üzembe. A kultúrházat 1948-ban szintén átalakítással korszerűsítették, s tették 300 fő befogadására alkalmassá. Ez 1960-ra még száz férőhellyel bővült. 1960-ban egy közművelődési könyvtárában 1582 kötet könyv volt, a rádió-előfizetők száma 589, a tv-előfizetőké pedig 4.

110 10. Éghajlatát már a múlt században is egészségesnek ítélték meg, mert az árvizek után nem maradtak vissza mocsarak.

111 A lakosság a Tárna vizét itta, később a tanyásodással az ásott kutak szaporodtak meg. 1905-ben artézi kutat fúrtak a templom előtti téren.

112 1958-ig összesen 3 kút fúrása történt meg a belterületen, ebből kettő közkút, egy közületi. A vízellátás módja egyedi, közkutas.

113 Az anyakönyvekben nyomon követhetjük a XVIII. század elejétől a nagy járva-