Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

278 JÁSZDÓZSA szántóföldön szarmata leletek, a Jászdózsa és Jászberény határán lévő un. Négyszállás nevű részen pedig a Négyszállás nevű elpusztult középkori falu helyén középkori leleteket hoztak felszínre az ásatások.

18 Jellegzetes kertes, majd tanyás település. Tornácos, nagygazda házak árokszállási stílusban. A kertekben tüzelős ólak voltak. Jellemző volt a különélő nagycsalád. Speciális növénykultúrája a fokhagyma, a homokos részeken a szőlő és gyümölcs. Tanyai állattartás volt rá jellemző. Jászsági főkötő, hímzett női ködmön, hímzett férfi suba volt a jellegzetes viselet az első világháborúig. Lakodalmi tűzgyújtás, kardos bálok, fonók, disznótori kántálás, betlehemezés, búcsúk, pünkösdölés, bakfazék dobás az első világháborúig voltak szokásban. Garabonciás- és boszorkányhit ma is fellelhető. Bogya Juliska, Kurucz Béla, Balogh Örzsi gyógyítók (ez utóbbi históriás énekszerző is) ismertek voltak.

19 4. A hagyomány szerint Jászdózsa lakói a tatárok által elpusztított Négyszállás lakóiból kerültek ki, s mintegy 4 km-rel arrébb, a Tárna mellett (mocsaraktól védettebb hely) építették fel az új falujukat.

20 A községet 1433-ban említik először, Négyszállás viszont még a török időkben is adózik, így ennek a mondának csak annyi alapja lehet, hogy a török alatt elpusztított Négyszállás lakói Dózsára is behúzódtak Berényen kívül.

21 Kétségtelen, hogy a négyszállási templom köveit a jászdózsaiak hordták el templomukhoz ezen a jogon.

22 S ugyanakkor a négyszállási határrészért ugyanezen a jogon határper folyt Berény és Dózsa között.

23 A török idők alatt végig lakott hely volt, minden összeírás említi.

24 Nevének eredete arra utal, hogy Dózsa község magyarok lakta terület, s késői említése nem ok arra, hogy ne a jász beköltözés előtti időre tegyük alapítását. A Kápolnahalmon feltárt román kori monostor sajnos írásos forrásokkal nem azonosítható a kutatás jelenlegi állása szerint. De felvetődik, hogy nem itt állott a régi Dózsa. 1550-ben a török összeírok azt említik Dózsával kapcsolatban, hogy már régóta, a királyok idejében is a jászokkal közösen adózott. Hogy mikor lett a jászoké, nem tudjuk. Népesedési adatai a következők:

25 a) Év: 1550 1567 1699 1715 23 férfi 4 gazda 39 család 26 gazda 8 zsellér Év: 1720 1745 1760 1766 32 gazda 90 redemptus 114redemptus 125 redemptus 21 irredemptus 45 irredemptus 1 inquilinus b) Év: 1786 1828 1869 18801636 2504 3037 3349 1890 1900 1910 1920 '3578 4121 4537 4314 1930 1941 1949 1960 4621 4509 4252 4038 Jászdózsa nem tartozott a nagy telepítő falvak közé, mégis sok lakost bocsátott ki. Voltak tömeges kirajzásai is, mint a kiskunsági Szentlászlóra a múlt század második felében. Ez a köz-