Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
Jászdózsa 1. Heves megye határán, a Jászság északi részén, a Tárna mindkét partján fekvő község. Talaja erősen kötött, fekete agyagos föld. Határának északkeleti részén homokos határrész van, amelyet vadvizek, nádfoltok is tarkítanak. Vizei: Tárna és egy időszakos ér a Nyavalyka. 1 Lakóínak száma: 4038, népsűrűsége: 94,2, határterületének nagysága: 7449 kh, lakóházainak száma: 1281. 2 2. 1433: Dósa, 3 1550: Dósa, 4 1557: Dósa, 5 1567: Dósa Zallas, 6 1670: Dósa, 7 1686: Dósa, 8 1699: Jász-Dósa, 9 1713: Dósa, 10 1799: Jász-Dósa és Dósa, 11 1828: Dósa, 12 1852: Jász-Dósa, 13 1879: Dósa, 14 1895: Jász-Dósa, 15 1910: Jászdózsa.' 6 Mai köznyelvi használatban Dósa. Kéttagú szóösszetétel: a) Jász-: vö. bevezető, b) -dósa, (-dózsa): puszta személynév eredetű földrajzi név. A Dávid (héber Dávid, jelentése „kedvelt, szeretett") bibliai név régies, ma már nem használatos becéző alakja. Helyben a legrégebbi ejtésnek megfelelően ma is Dósa hangalakban használatos. Valószínű Dózsa György nevének hatására vált hivatalosan az s zs-vé. 17 A legkorábbi ilyen fajta földrajzi nevek a XIII. század vége előttiek. Ma már a helyi közgondolkodás a község nevét Dózsa Györggyel hozza összefüggésbe, de nincs közük egymáshoz. Megmutatkozik ez új intézmények, szervezetek névadásában (Dózsa Népe Termelőszövetkezet, Dózsa György úttörő csapat). 3. Legfontosabb lelőhely a községmagtól mintegy 3 km-re lévő Kápolnahalom nevet viselő domb és környéke. Ezt a múlt század végén már az előbukkanó bronzkori leletanyaga miatt megásták, s azóta többször folytattak itt szisztematikus feltárásokat. Legutóbbi az 1963-ban elkezdett, s mintegy 10 esztendőn át tartó munkálat volt, amelynek során nemcsak a már ismert bronzkori telep 22 réteg egymáshoz való viszonya tisztázódott - időben visszahaladva egészen a neolit korig-, hanem az 1944-ben felrobbantott Boldogasszony barokk kápolna romjai alatt egy román kori és két gótikus templom falmaradványait is megtalálták. A halom környékén elterülő