Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

256 JÁSZBERÉNY kassájából egy 4. individuum is rendeltessen - Vida György. Az eddig fennforogni szokott barátságtalanság igaz barátsággá, a gyűlöletesség pedig hív szeretetté váljanak."

129

1781-ben a Kerületi Közgyűlés döntésére a Kőhídnál lévő Magazint alakították át a latin és nemzeti iskola céljaira, úgy, hogy az a leányok osztályát és az itt állomásozó osztrák katonaság gyermekeit is befogadhassa. A Közgyűlés hat terem és egy könyvtárszoba építési költségeit hagyta jóvá. 1784-ben még egy „kísérleti szoba" építését is tervbe vették.

130 II. József németesítő rendelete miatt lecsökkent a gimnázium tanulóinak létszáma 16-ra s ez csak 1789-ben emelkedett meg 58-ra, amikor is a gimnázium ötpsztályú nagygimnázium lett.

131 1803-ban a gimnázium 6 osztályos főgimnáziummá bővült.

132

1817-ben „a normális classisban 200 gyermek van, egy szoba és egy tanító elégtelen", ezért a tanács úgy intézkedett, hogy: „a gyengébb idejű leánykáknak a keresztényi tudományba s olvasásban leendő oktatására a városnak három részében, úgymint az Alvégben, a Felvégben és Túl a Zagyván egy-egy asszonytanító a benefitialis cassa költségén fogadtatna.. ."

133 1852-ben a római katolikusoknál van egy 4 osztályú kisebb tanoda 6 tanítóval s az Entwurf értelmében 6 osztályú gimnáziumát visszaminősítették 4 osztályú al tan ódává.

134 1873-ban 4 elemi osztály számára új iskolát építettek. 1876-ban a régi leányiskola leégett és az 1874-ben vásárolt másik épület megtoldásával segítettek a tanteremhiányon.

135 1894-ben egy I-VI. osztályú fiú és ugyanennyi leány, öt I—II. osztályos fiú és ugyanennyi leány elemi római katolikus iskolája volt, amelyben 1552 tanuló tanult. Ugyanekkor volt egy I-IV. osztályos vegyes református iskolája is.

136 Az emancipáció után 1879-ben a korábban zugiskolaként működő Talmud Tora iskolát nyilvános iskolává szervezték. Erre a célra az izraelita hitközség gyűjtéssel szerzett pénzén a főtéren házat vásároltak, ahol 1880-ban négy osztályteremben 2 tanító 112 tanulóvalfoglalkozott.

137 A felsoroltakon kívül 1889-ben a képviselő-testület mezőgazdasági szakiskola felállítását határozta el. A millenniumi kiállításon már a növendékek termékeikkel eredményesen képviselték magukat.

138 Ugyancsak a század utolsó harmadában (1885) kisdedóvó és napközi otthon létesült.

139 Korábban is működött már kisdedóvóval egybekötött nőnevelő intézet, melyet nem a város, hanem 1873-ban az egri érsek létesített.

140 A város jelentős kézműipara is szükségessé tette a tanonciskola létrehozását. Első adatunk 1842-ből való, amikor a céhbeli növendékek tanításáért a város 12 kila árpát adott.

141 A tanyai iskoláztatásról is 1842-ből van az első adatunk, amikor is Alsópusztán tartózkodó lakosok gyermekeit Kovács György kezdte tanítani.

142 Az egyik első tanyai iskolák egyike az 1877-ben saját költségén felállított homoki tanyai iskola, amelynek segélyezésére az iskolaszék évi 100 Ft segély folyósítását határozta el.

143 Ettől kezdve folyamatosan épültek ki az egész környéket behálózó tanyasi iskolák. Építésük fellendülése azonban 1925 és 1940 közötti időre esik. 1950-ig 15 külterületi iskola épült fel (Borsóhalom, Földműves, Hajta-tanya, Homok, Kormospart, Meggyes, Négyszállás, Öregerdő, Pete, Peres, Portelek, Rekettyés, Szálai út, Tőtevény, Űjerdő).

144 A századfordulón már lényegében létrejött a belterületi iskolahálózat, amely a továbbiakban tantermekkel bővült. (Római katolikus iskolák: Központi fiúiskola, Központi leányiskola, Alvégi, Felvégi, Szentkúti, Kossuth utcai, Vásártéri iskola, református iskolák, izraelita iskola).

145 1916-ban a háború alatt indította el a központi kormányszerv a jászberényi Tanítóképző Intézet létrehozásának gondolatát. A város a háborús viszonyok között is azonnal intézkedett és kijelölte a telket. Az első évfolyam 1917-ben indult. Az új épület a város által kijelölt 5 kh-nyi belterületen csak 1930-ban készült el neoklasszikus stílusban. Az intézetnek internátusa is volt.

146 A második világháborúig vidéki városainkban jelentős oktatási intézmények voltak a polgári iskolák. 1886-ban négyosztályú polgári leányiskola létesült Jászberényben, amelyet 1901-ben felsőbb polgári leányiskolává alakítottak át. Az intézet 1932-ben tornateremmel és internátussal bővült.

147 Létesült Jászberényben magán polgári fiúiskola is, amely azonban a helybeli gimnázium elszívó hatása miatt csak vegetált.

148 A felszabadulás után a meglévő iskolaépületeket a szükségletekhez képest felújították, a volt polgári leányiskolát gimnáziummá fejlesztet-