Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

JÁSZBERÉNY 257 ték. 1952 és 1965 között Jászberényben működött az ország egyetlen tejkezelő iskolája, amely hathetes tanfolyamokon képezte ki a szakembereket.

149 A jászsági közép- és felsőfokú, illetve szakipari iskolai képzés sohasem csak Jászberény város lakóit érintette, hanem az egész Jászságot. A város így egy jelentős terület kulturális központja volt. 1960-ban Jászberényben 426 gyermekjárt óvodába, s velük 25 óvónő foglalkozott. Húsz általános iskolájának 90 osztálytermében 3939 tanulót tanított 183 pedagógus. 16 gimnáziumi osztálytermében 520 tanulóval foglalkozott 29 tanerő. A Tanítóképzőnek ugyanekkor 105 hallgatója volt.

150 A felszabadulás előtti és utáni oktatási eredmények a város lakosságának iskolázottságával mérhetők:

151 Év 6. élet- analfa- ír-olvas általános iskola középiskola főisévüket béta kólát betöltött osztályát végezte véglakosok zett száma 1-5 6-7 8 1-3 4 _ 1941. 27871 2493 7616 8845 6524 1456 179 513 245 1960. 26653 1172 44 10853 7504 4811 767 1041 461 1870-1951 között Jászberényben 68, a belügyminiszter által engedélyezett, alapszabály szerint működő társadalmi egyesület és kör volt. Jelentősebbek: Római Katolikus Olvasóegylet (1874-1949), VII. Kerületi Népkör (1879-1949), Dalegylet (1880-1926), Polgári Casinóegyesület (1895-1949), Palotási Dalkör (1903-1951).

152 A város nagy kiterjedése miatt területi (kerületenkénti) és társadalmi rétegenkénti megoszlás volt jellemző az egyes egyesületekre, körökre. Ugyanakkor a tanyavilágban is működtek hasonlóak. 1923-tól működött az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság, s ez is a már meglévő egyesületek és körök mozgatását tekintette feladatának. 1943-ban ez a bizottság mérte fel a jászberényi könyvtárak állapotát. A felmérés szerint 6 Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumi népkönyvtár, 2 földművelésügyi miniszteri népkönyvtár, 28 egyesületek által fenntartott könyvtár, 10 iskolai könyvtár és 1 városi könyvtár volt Jászberényben.

153 A második világháború idején valamennyi könyvtár elpusztult.

154 Jelentősen hozzájárult a város kulturális életének alakulásához és Jászberény jászsági kulturális központtá válásához az 1868-1948 között megjelenő, számos hosszabb-rövidebb ideig működő napi- és hetilap: Jász-Kunság (1868-1975), Jászkun-Figyelő (1872-1873), Jászkun Ellenőr (1874), Jászkun Polgár (1874), Lehel-Kürt (1876-1881), Nő-Világ (1879-80), Jászság (1879-1880), Jászberény és Vidéke (1880-1906), Lehel Kürtje (1890-91), Jászsági Lapok (1896), Jászberényi Hírlap (1898-99), Jászberényi Híradó (1901-1903), Jász Kürt (1906-1912), Jászberény (1907-1915), Jász Újság (1910-1914), Ugar (1914-1944), Jászberényi Újság (1917-1919), Jászsági Hírlap (1919), Jász Hírlap (1919-1944), Jászság (1929-1930), Jászsági Katholikus Tudósító (1928-1931), Magvetés (1935), Jászsági Szabad Nép (1945), Jászsági Híradó (1945), Jászkürt (1946-1948). Ilyen nagyszámú újság kiadását az tette lehetővé, hogy a városban több nyomda is működött (Bitterman-féle nyomda, Szalay-féle nyomda, Bakos-nyomda, Kaczvinszky-nyomda, Balázs-nyomda, Háy-nyomda, Grün-nyomda, Takács-nyomda, Vértesnyomda). Természetesen az egyes nyomdák nem mindig más üzemet jelentettek, a tulajdonosok változtak csupán időről időre.

155 Jelentős volt, hogy a Fecske-malomban helyi áramfejlesztő telepet létesítettek. 1929-ben megszűnt a helyi áramfejlesztő telep és Jászberény is a Salgótarjáni Kőszén bánya RT távvezetékére kapcsolódott. Ez tette lehetővé, hogy Jászberényben már igen korán mozi létesüljön, s a felszabadulás utáni számbavételkor is két mozija áll: egyik a kommunista párt tulajdonában, a másik a ferences rendi barátok kezelésében.

156