Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

JÁSZBERÉNY 255 kedelmi ügyletekkel.

114 A két legnagyobb étterem (Lehel és Pannónia) a katonaság tulajdonába került 1951-ben, és szövetkezeti vagy állami vendéglátóipari egység nem működött a városban. A forgalmat magánkifőzdék bonyolították le. Még ez évben az MDP sürgetésére került sor az első vendéglátóipari egység megnyitására. 1956-ban a szállodát és vendéglőt újra a közellátás szolgálatába állították. 1951-ben felújították a háztartási boltot, 1953-ban és 1954-ben a peremkerületekben adtak át új üzleteket, de az 1950-es évek folyamán a szakbolthálózat kiépülése nehezen lendült előre. Az első csemegeboltot 1956 nyarán nyitották meg.

115

1959-ben új TÜZÉP-telepet létesítettek. Jelentősebb üzlethálózat, szakosított boltok azonban csak 1963 után létesültek a korszerű igényeknek megfelelően.

116 1961-ben a kiskereskedelem Jászberényben már összesen 185,9 millió forint értékű forgalmat bonyolított le. Ebből 56,5 millió bolti élelmiszer, 22,5 millió vendéglátóipari, 42,4 millió ruházati, textil- és bőráru és 64,5 millió forint vegyesipari cikkek eladásából folyt be.

117 9. Jászberény egyháza már 1332-ben létezett.

118 A templomépítéssel az ideiglenes téli szállás helyén állandó telep keletkezett. A katonáskodó, félig nomád pásztor és földművelő nép megtelepedett és megtérítésükre VI. Kelemen pápa 1348-ban ferences szerzeteseket rendelt. Ezek számára IV. Sixtus pápa 1472-ben zárda építésére adott engedélyt. A ferenceseken kívül a klariszszáknak is volt itt kolostoruk Gyárfás I. szerint 1533-ban. A kolostorokban iskola is működött, ahol nemcsak a szerzetesjelöltek, hanem a világiak is képezhették magukat.

119 A mohácsi vész után éveken át 3 iskola: a plébániai és 2 szerzetes iskola működött Bérényben. A ferencesek História Domusa szerint 1533-ban 8 misés és 8 segítő testvér működött Hunyadi Ferenc gvárdián vezetésével.

120 1546 táján valószínű, a reformáció terjedésének megakadályozására Jászberényben deákcéh (Ceh Literatorum de Jazberin) működött, melyet a törökök szüntettek meg.

121 1550-ben a török defter szerint a szerzetesek külön utcában (a kolostorban) laktak, s kívülük még több pap is volt, akik a város különböző részeiben éltek. Mellettük 8 diákot és 2 mestert is összeírtak. Nyilvánvalóan ekkor Jászberény a Jászság kulturális központja, ahol szélesebb körű és magasabb fokú iskolázás is folyt.

122 A török Jászberényből elűzte a szerzeteseket, a kolostort és környékét palánkvárrá alakította át. A klarissza kolostorba pedig reformátusok telepedtek meg. A megszűnt katolikus intézmények helyén református iskola nyílt, amelynek 1568-ban Szegedi Kis István és Sztáray Mihály tanítványa Skaricza Máté a rektora.

123 A török kiűzését követő időben is tovább működhettek iskolái, mert 1703-ban Rákóczi Jászberénynek adott oltalomlevelében külön tiltja katonáit attól, hogy „... templom és kerítésen belül Skolákban kárt tenni, s fel-verni, fel-veretni se magok Tisztektül meg-ne próbálylyák.. .".

124 Mária Terézia korától kezdve bővebb adataink vannak az iskoláztatásra és a kulturális életre vonatkozóan. 1780-ban a Ratio Educationis értelmében létrehozott jászberényi nemzeti iskolának 3 osztálya volt 3 tanítóval. Hármójuk évi fizetése 432 Ft 42 krajcár, amihez a Kerületi pénztár 100 Ft-tal járult. Ekkor már a református iskola nem üzemelt, mert az ellenreformáció szellemében a tanács az alábbi intézkedést hozta: „Királyné asszonyunk parancsolattyának erejével Berény városában felállított Helvetia Confessionak Oratóriumok iskolájukkal s levitájuknak vagyis mestereknek házukkal együtt és minden exertitumuk sok reprezentált excessusuknak miatta egészen cassaltatott és elrontatott légyen."

12S Az első jász gimnázium Jászapátiból Berénybe való telepítése is erre az időre esett. 1779-ben a plébánia melletti katonatiszti lakást alakították át tantermekké és itt kezdte meg működését a háromosztályú schola latinosan grammatical

26 II. József vallási türelmet hirdető politikája lehetővé tette, hogy 1783-ban a reformátusok felépítsék templomukat.

127 Ugyancsak ez tette lehetővé, hogy 23 évi szünet után a református iskola újra megnyíljék.

128 E kornak nevezetes eseménye volt, hogy a nemzeti iskolák főfelügyelőjévé kinevezett Kazinczy Ferenc a hatáskörébe tartozó Jászságot is meglátogatta 1788. augusztus 28-án. A következőket nyilatkozta jászberényi tapasztalatairól: „A catholika és a helvétia valláson levő gyermekek a világi tudományok megtanulása kedvéért ne külön, hanem egy tanító keze alájárjanak. 3 pápista tanítókon kívül a helvétia vallást tartók közül is a nemes város