Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

254 JÁSZBERÉNY ban lévő vízimalmokat, elutasította a kérelmet. 1873-ban azonban mégis csak létesült gőzmalom, de ez, mint előre látták, a vízimalmok leszerelését vonta maga után." A város tulajdonában a malmokon kívül (8 vízimalom) 1872-ben csupán egy sörház volt ipari és kereskedelmi üzemként, mint nagyobb teljesítményű ipari objektum.

100

1872-ben a céhek feloszlatása után létrejön a Jászkun Kerületi Iparosok Egyesülete, s átvette - legalábbis egy időre, míg a Jászkun Kerület meg nem szűnt - a volt céhes ipar irányítását.

101 Jelentős volt Jászberény ipara és kereskedelme szempontjából a Szolnok-Hatvan vasútvonal megépítése is 1873-ban. Ezzel párhuzamosan kísérelte meg a város 1868-tól kezdve egy dohánybeváltó létesítését, de csak 1880-ban érhette el dohánybeváltási központ kialakítását.

102

1902-ben létesült magánvállalkozásként az Elefánthy-téglagyár, amely mintegy 20-30 főt foglalkoztatott.

103 A nehezen induló tőkés iparfejlődés ezzel el is akadt, s a kisipar megtartotta vezető szerepét. A redemptus gazdaörökség: a viszonylag kis tőke nem tette lehetővé, hogy nagyobb vállalkozás jöhessen létre. A magántőke mellett a város sem léphetett fel komolyabb igénnyel, erejét inkább kulturális és közigazgatási intézmények építése, semmint nagyobb ipari üzemek létesítése kötötte le. A város ugyanakkor a XX. században is gátolta idegen pénzemberek betelepedését. Ha nem is rendeletileg, de a vezetők közszelleme segítségével zárták ki a máshonnan betelepedni akarókat.

104 1949-től következett csak be lényegesebb fordulat. Ekkor államosították a téglagyárat, s ugyancsak állami tulajdonba került a villanymalom is.

105 Ezzel párhuzamosan megkezdődött a kisiparosok szövetkezetbe tömörítése is és 1952-re már megalakult a Háziipari Vállalat, Vegyesipari Vállalat, Asztalosipari Vállalat, Nyomdaipari Vállalat, Vágóhíd Vállalat, Sütőipari Vállalat, amelyek a Jászság több községe felett is ellenőrzést gyakoroltak, míg a Lábbelikészítő, a Felsőruha-készítő, a Vegyesipari, az Épület-karbantartó és Fodrász KTSZ csak Jászberényre korlátozta működési körét.

106 A ktsz-ek és a helyi, államosított ipari üzemek mellett természetesen megvoltak azok a vállalatok, amelyek budapesti, szolnoki, vagy ceglédi központtal működtek, de magukba olvasztották a korábban már Jászberényben megvolt, vagy itt újonnan létrehozott fióktelepeket. Ilyenek voltak a Kőbányai Sörgyár NV, a Ceglédi Magasépítési NV, Tejért Budapesti NV, Szervestrágyagyűjtő és Kereskedelmi NV, Dohányszárító NV, Dél-Magyarországi Olajütő NV jászberényi telepei.

107 Nagyobb jelentőségű volt azonban ezeknél a központi pénzből az első ötéves terv időszakában megépített két gyár. 1950. augusztus 19-én megkezdődött az Aprítógépgyár építése, 1952-ben pedig Budapestről leköltözött a Fémnyomó és Lemezművek egy részlege. Ez utóbbiból fejlődött ki és jött létre 1963-ban a jászberényi Hűtőgépgyár, amely ma megyénk egyik legjelentősebb ipari üzeme.

108 Jászberény a török időkben jelentős állatkereskedelmet bonyolított le. Vásártartási jogot azonban csak 1692-ben kapott. 1779-ben megkapta a meglévő három vására mellé a negyediket is.

109 Ezzel Jászberény a Jászság legfontosabb kereskedelmi központjává is vált. 1827-ben 12 kereskedőt, 3 posztókereskedőt és 2 vásárost tartottak számon, mint kereskedelemből élő önálló személyeket. Ugyanekkor 6 kocsma, 1 vendégfogadó és 1 kávés szolgálta a belső forgalmat.

110 1852-ben 15 kereskedőjét jegyezték fel.

111 1879-ben a következő kereskedők éltek a városban: bőr: 4, fa: 3, fűszer:19, gabona: 7, kalap: 1, könyv és papír: 2, liszt: 2, pipere: 2, rőfös: 12, vas: 4, vegyes: 15, síremlék kereskedő: 1, összesen: 72.

112 A századvég legnagyobb vállalkozása a Lehel Szálló 1893-1895 közötti felépítése és itt kávéház és vendéglő létesítése volt.'

13 Természetesen mellette megmaradtak még a korábbi fogadók, kocsmák, amelyek a város jövedelmét gyarapították. Lényegesebb változás a kereskedelemben és üzlethálózatban nem ment végbe a két világháború között. Az ekkor működő üzletek természetesen korszerűsödtek, de a város kereskedelmének nagy részét mégis a helyi vásárok, piacok és a kisiparosok saját áruikkal való kereskedelmi tevékenysége jelentette. 1946 novemberében sor került egy fmsz üzlet megnyitására, mely kéthavi működés után megszűnt, s az fmsz a továbbiakban egészen 1949-ig nem foglalkozott keres-