Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

250 JÁSZBERÉNY kaszálták, Boldogházán tanyaszállásokat osztottak, csupán homokos részét legeltették. Szőlője ekkor még fekete földi, s inkább gyümölcsének minőségét emelik ki. Emellett folyóparti füzes erdeit és nádalóit említik még.

87 Jászberény az új növények meghonosításában is vezető szerepet vitt. 1817-ből burgonyatermesztésről, 1820-ból a Bene pusztai dohánykertjeiről, 1822-ből négyszállási vadsáfrány termesztésről, 1815-ben pedig kertészetéről (paprika) és gyógynövény gyűjtéséről értesülünk.

88 A később jelentőssé vált kukoricatermesztését is korán megkezdték, de nem a város határában, hanem a kiskunsági pusztákon. Ugyanakkor a kiskunsági pusztákról rendszeresen szállítottak fel szénát, hogy a kertekben tartott állatokat télire elláthassák.

89 A szántóföldi növények és az állatállomány jellegére vonatkozó számszerű adatokkal már 1699-től rendelkezünk:

90 Év: 1699 1713 gabona vetés árpa vetés zab vetés szőlő szarvasmarha ló kecske, juh sertés * Négyszállással együtt Láthatóan már ekkor egyensúlyban volt a szemtermelés és főként a szarvasmarhatartás. 1852-től számszerűen az egyes művelési ágak így alakultak:

91 4099 kila 6693 kila 1954 kila 5068 kila 472 kila 1552 kila 839 kapás 1058 kapás 5774 db 2031 db 745 db 703 db 4938 db 4659 db 2319 db 519 db Ev: 1852 1879 1895 1935 1952* 1957 1962 kh kh kh kh kh kh kh szántó 20962 26743 31767 29142 23 265 23033 23 279 rét, kert 10028 7286 6253 6935 4739 5296 2353 szőlő 1433 977 1318 3 075 2 657 2964 2 403 legelő 9438 7325 5 364 4453 3 702 3 399 4 680 erdő 1793 1700 1174 807 827 876 1340 nádas 398 238 290 365 808 402 275 terméketlen 1860 7637 1817 3 230 2 422 2451 4091 Összesen: 45912 51906 47983 48007 38420 38421 38421 * 1946-ban Jászboldogháza kivált A város mezőgazdaságában már a múlt század végén elérte maximumát a szántóföldi művelés, kis teret hagyva a legeltető állattartásnak, rétgazdálkodásnak. A statisztika a rét- és kertterületet ugyan összevonja, mégis a kert ebből csekély volt, a jászberényi szőlők adtak helyet a kertgazdálkodásnak is. A legelő területe Boldogháza kiválása miatt tovább csökkent az 1950-es évektől. A terméketlen terület növekedése az 1930-as évektől a legeltető állattartás további viszszaszorulását jelzi, azonban ez nem jelenti az állatállomány csökkenését. 1766 és 1962 között az alábbiak szerint alakult az egyes állatfajták száma:

92