Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

JÁSZAPÁTI 211 rás többi községeire is.

42 Jászapáti, mint járási székhely a szervezett munkásmozgalomnak is kisebb központjává válik. 1848 hagyományait folytatta maga az elöljáróság is, amikor az Októberi Diploma hatására 1860. dec. 7-én lemond hivatalairól.

43

1891-ben amikor az egész Alföldön végighullámzik az aratósztrájk-mozgalom, Jászapátin készültségben tartották a 12. huszárezred egyik századát, s feszült volt a helyzet Apátiban is.

44

1894-ben Bagossy alispán utasítást ad, hogy a postai küldeményeket ellenőrizzék, s ennek ellenére Jászapátin a munkás és agrárszocialista szervezetek tovább működnek, szervezkednek.

45 Az 1897-es Független Szocialista Párt (Várkonyi-part) alakuló ceglédi kongresszusán a jászapáti agrárszocialisták is képviseltetik magukat.

46 1906-ban Bokányi Dezső is tart beszédet a rendszeressé vált népgyűléseken a szocialistáknak.

47 A háború alatti általános anyagi romlás kiélezi a társadalmi ellentéteket.

48

1918-ban visszaköltözik kispesti működési helyéről Jászapátiba Velemi Endre, aki az 1918/19-es események irányítója lesz az egész Jászapáti járásban. Velemi Endre, a Jászsági Alsójárás Népbiztosának jelentése a munkáshatalom megteremtéséről 1918 novemberében megalakította a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetét, melynek vezetője is lett. Nagy elméleti felkészültséggel rendelkező, kiváló szónok, aki a Jászsági Néplap hasábjain 1919 elejétől rendszeres cikksorozatot közöl a demokráciáról, pártpolitikai kérdésekről. A Tanácsköztársaság kikiáltása napján megalakítja a Magyarországi Szocialista Párt helyi szervezetét. A jászapáti direktórium elnökévé, majd néhány héttel később járási népbiztossá választják.

49 Intézkedései országosan is kiemelkedőek. Az ő működésének eredménye: a 71 főből álló nemzetőrség azonnali megszervezése, amely elejét veszi minden anarchikus megnyilatkozás-