Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
212 JÁSZAPÁTI nak, 50 köztulajdonba veszik a részvénytársasági gőzmalmot, 51 megalakítják a lakásbizottságot és elkészítik a munkáslakások terveit. 52 Az összes köröket (gazdakör, egyházi kör) lefoglalja a munkás- és katonatanács, majd újra megnyitja. Törekvése, hogy a kör ne zárt egyesület legyen, hanem mindenkinek szabad belépést biztosíthassanak. 53 Városrendészeti és szépészeti megbízottnak Vágó Pál festőművészt nevezi ki, aki a város főutcáját azonnal rendezi, s terveket készít a sugárúttá fejlesztéshez. 54 1919. április 19-én amikor a toborzás megindul, a Vörös Hadseregbe 40-en jelentkeznek, a Vörös Őrségbe pedig 100-an, 55 de legkiemelkedőbb eredményei között tarthatjuk számon, hogy 1919. április 20-án Velemi Endre meggyőzi a kisgazdákat, hogy termelési szövetkezetet alakítsanak. A szövetkezet számára istállókat is terveztet. 56 1919. augusztus 1-én a román csapatok megszállják Jászapátit. 57 Augusztus 2-án elfogják Velemi Endrét, s még aznap kivégzik. 58 Több nagygazda azonnal visszapereli a szegényebbeknek adott földeket, elkobzott jószágaiért kártérítési pereket indít a volt vezetők ellen. 59 1944. november 13-án szabadult fel a község. 60 Komolyabb károk nem keletkeztek a harcok során, csupán a vasúti sínekben. 61 Sőt 1945 januárjában még meglehetős terménykészletei voltak a községnek: 9200 q búza, 2500 q árpa, 50 q rozs, 20 q zab, 500 q tengeri, 250 q széna, 50000 q takarmányrépa, 35 q napraforgó. Az állatállomány ekkor már kevés: 650 db tehén, 440 db ökör, 25 juh, 460 növendék marha, 82 sertés, 800 malac maradt, míg ló egy sem. 62 1961-ig a jászsági alsójárás központja a község, ekkor megszűnik a járás és Jászapáti mint járási székhely, a Jászberényi járás része lesz. 63 6. Első említésekor már jász jogú hely, amely később jász kapitányok székhelye is. 1466-ban Beké Pétert, Horvát Lukácsot és Horvát Jánost említik e minőségben. 64 Tehát a városba fellelhetők a rangosabb és valószínűleg vagyonosabb személyek, családok is. 1550-ben a község papját, három juhos gazdáját, összesen 390 juhval említik külön. 65 1567-ben 15 telkes jobbágy és 12 zsellér lakja, tehát már ekkor eléggé osztott a társadalma. 66 A XVI-XVII. századi összeírások nem engednek bepillantani a község társadalmába. 67 1670-ben viszont Jászkisér és Hevesivány közötti határperben,jász nemes"-eket hallgatnak ki, akik Apátiba valók. Kiváltságos állapotuk tehát ekkor is nyilvánvaló. 68 A jász nemesek között éltek armális nemesek is. 1699-ben 16 armális nemes, 62 gazda (azaz jász nemes) élt Apátiban, s zsellér egy sem. 69 1745-ben 271-en váltottak földet. Az irredemptusok számát nem tudjuk. 70 1766-ban már kialakul a redempció utáni társadalom alapvető szerkezete: 323 redemptus, 101 irredemptus, 11 inquilinus él a községben. A leggazdagabb redemptus Rusvai István bíró 33 ökörrel, 43 tehénnel, 20 lóval, 140 birkával rendelkezett. A leggazdagabb irredemptusnak 5 tehene és 3 lova volt. 71 A társadalom 1786-ban: 72
