Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

210 JÁSZAPÁTI b) Év: 1786 1828 1869 1880 1890 1900 Év: 4686 1910 7607 1920 8485 1930 8964 1941 9561 1949 9995 1960 10267 11221 11258 10960 10976 10867 A Jászság nagy telepítő-községei közé tartozik. 1719-ben Kunszentmártonba mintegy 500 lélek költözik Apátiból, s népesíti be a török után pusztán maradt helyet.

17 Részt vesznek a jászapátiak a kiskunsági Dorozsma, Félegyháza alapításában is.

18 A redempcióban megszerzett pusztáit az 1800-as évek közepétől benépesíti, új falvakat hoz létre. 1863 után Kocsér fogadja a legnagyobb számú lakost, s mikor 1873-ban tagosítják Kőcsert, megindul az áradat. 475 jászapáti család megy oda a község megalakulásáig, 1877-ig.

19 A szomszédos Hevesivány puszta lakosságát is Jászapáti adta. Az 1950-ben önállósodott község, mint tanyaközség elszakadt Jászapátitól. Elszakadásakor 1131 lakosa volt már Jásziványnak.

20 A szervezett kitelepülések mellett az apáti lakosok nagy birtokszerzők, s a környező nem jászsági falvakba sokan telepednek át az elmúlt száz évben. így 1900-ban Heves község Sárga-pusztáján 500 kh-nyi szőlőt is megszereznek, többen odaköltöznek. Tiszasüly, Heves, Pély is fogad be apátiakat.

21 E kirajzások ellenére feltűnő lakosságának növekedése éppen 1869-1920 között, s az apátiak vitalitását ebben az időszakban nagyon jól kifejezik a számok. 5. 1391-ben és 1393-ban már megtelepedett, földművelő falu, s jász jogú település.

22 1466-ban a jászapátiak is részt vesznek Heves Ivány falu határbejárásában, minden bizonnyal azért, mert már ekkor viták merültek fel a határ bizonyos részeinek birtoklásával kapcsolatban.

23 A török alatt nem pusztult el, szerepel valamennyi összeírásban.

24

1670-ben Kisér és Hevesivány határperének tanúságtevői között szerepelnek az apátiak is, s ez csak megerősíti azt, hogy a török alatt végig lakott hely volt.

25

1699-ben még pontosan emlékeztek arra, hogy mit fizettek 1577-ben a töröknek. Ekkor „szép templomukról" emlékezik meg az összeírás.

26 1705-ben 1 bíró, 3 tanácsbeli, 3 tizedes, 1 borbíró, 1 hadnagy, 1 molnár, 2 sirató, 1 kőműves, 1 inspektor, s ezenkívül 5 tehénpásztor, 1 gulyás, 1 juhász van községi szolgálatban.

27 Ez a jelentős községszervezet is arra utal, hogy lakossága folyamatos lehet. 1705-ben Rákóczi hadaiban 121 katona szolgált, 19 elesett, 4 eltűnt.

28

1706-ban 65 lovas és 87 gyalogos van hadban.

29 Bél M. szerint az apáti lakosság „A felkelés zűrzavaraitól elrémítve... gyakran szétfutott, majd újra visszatért."

30 1709-ben az apátiak ellen a kurucok hadbírósági tárgyalást folytatnak, mert az elszállásolt kuruc tisztekkel szembén - anyagi okok miatt - ellenségesen léptek fel.

31 Mindazonáltal a felkelés végén 1710-ben Rákóczi többek között a Jászságra támaszkodva akar új hadműveleteket kezdeni, s ebben Apátinak is szerepet szán.

32

1712-ben építik plébániáját részben téglából, részben vályogból.

33 1740-ben kőből kápolnát, 1745-ben pedig jelenlegi templomát kezdik építeni, amelyet 1859-ben szentelnek fel.

34 A redempcióban Kocsér és Kömpöc pusztákat váltja meg.

33

1746-ban városi rangot kap, s három vásártartási jogot is szerez, mellette még egy hetivásárt.

36 1750-ben megszerzi Hevesivány pusztát az egri káptalantól.

37

1796-ban megterhelik a várost a francia háború költségeivel, s 33 regrutát kellett még kiállítania.

38 1812-ben erős községi mozgolódás indul meg Tajti István és Máté vezetésével, amelyik a tanácsi tisztviselők ellen irányul. Végül 1820-ban a tanács és a nótárius bizonyult erősebbnek, s egyik Tajtit földjeitől is megfosztják, s jásznemesi jogát is elveszíti.

39 1848-ban az első toborzás alkalmával sokan önként ajánlanak meg lovat a jász, Lehel Huszár ezred részére, s ezért a tanács nyilvános dicséretben részesíti őket.

40 A kétszeri toborzás eredményeként 202 honvédet állítottak, azaz 40 fővel többet, mint a rájuk mért kontingens.

41

1876-ban Szolnok megye megalakulásakor elveszíti városi rangját, de a jászsági alsójárás székhelye lesz, s mint jelentős közigazgatási központnak, hatása kiterjed a já-