Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

Jászágó 1. Szolnok megye északnyugati csücskében, Heves megye határán települt község. Élővize az Ágó-patak. Talaja nagyobbrészt homok

1

.1960-ban lakóinak száma: 1809, népsűrűsége: 48,6, határterületének nagysága: 6463 kh, lakóépületeinek száma: 512

2

. 2. 1478: Ago

3

, 1516: Ago

4

, 1550: Ágó

5

, 1567: Agó

6

, 1641: Ágó

7

, 1699: Jász-Ághó (puszta)

8

, 1799: Ágó (puszta)

9

, 1852: Ágó (önálló puszta)

10

, 1876: Ágó (határrész)

11

, 1952: Jászágó (község)

12

. Mai köznyelvi használata: Ágó. Kettős összetétel: a) Jász-: (vö. Bevezető) b) -ágó: Ágoston személynév becézett alakja. A latin Augustinus-Augustus „különb, nagyobb" jelentésű névből

13

. Puszta személynév eredetű földrajzi név. Valószínű, hogy a jászok beköltözése előtt magyarok lakta falu volt, amely a tatárjáráskor pusztulhatott el.

14 A helyi monda szerint Ágó királyról kapta nevét. Ő ásatta Csörsz vezérrel a Csörsz-árkot, hogy vízi úton jöhessen el a menyasszonyáért, Ágó király lányáért.

15 3. Legfontosabb régészeti lelőhelyek: Bronzkor: Pethő szőlők, szarmata: Pethő szőlők. A község belterületén, az iskola körül nagyszámú a középkori lelet.

16 A település Jászárokszállás tanyavilágából alakult ki. Szabályos alaprajzú község. Tanyai tüzelős ólak gyakoriak. Állandóan csak kisebb gazdák és tanyások lakták, illetve életük egy részében a nagyobb gazdák fiai. Fejlett tanyai szarvasmarhatartás, piacozással kapcsolt tejgazdaság jellemezte. Szokásaik közül a pendzsomok (citerás bálák), húsvéti locsolkodás, névnapok, keresztelők, lakodalmak a nevezetesebbek. Ágó- és Csörsz-mondák gazdag változata alakult ki, mesék, népdalok, bálladák, históriák ismerete is eleven.

17 4. 1550-ben még az egyik legnépesebb hely volt Berény mellett. Ekkor 100 férfit írtak össze Ágon.

18

1567-ben is 30 gazda és 28 zsellér lakta.

19

1590 körül elpusztulhatott, a további összeírásokban nem szerepel. Lakói minden bizonnyal Árokszállásra menekültek, így tarthatott igényt Árokszállás a későbbiekben Ágóra. A puszta lassan kezdett benépesedni, azonban 1850 után lakossága ugrásszerűen megnőtt, s laza tanyarendszert hozott létre

20

. Év: 1786 1827 1852 1869 1880 1890 lakosok száma 11 40 35 1438 1572 1672 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1803 1982 1686 1754 2092 1934 1809 Az ágói tanyavilág 1952-ig, önálló községgé alakulásáig, Jászárokszállás külterülete volt. 5. 1478-ban Mátyás megerősítette Zsigmond 1412-ben kelt kiváltságlevelét, amelyben „descensus Philisteorum" gyanánt szerepelt Ágó, s kiváltságos hely

21

. Mikor az Ágó család kihalt (Ágói Kelemen halála után) 1516-ban II. Lajos Ágó kapitányságát Fychor Lukács nemesre hagyta

22

. Még 1560-ban is e családé volt a kapitányság, mert ekkor Fychor György házhelye felett ítélkezik az egri főkapitány, ugyanis a község az egri várnak adózott

23

. A zavarok a község jogállása és birtoklása körül Ágó 1590 táján bekövetkezett pusztulása után kezdődtek. Egy ké-