Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
190 JASZAGO sőbbi per során benyújtott bizonyítékok alapján a környező városok igazolták, hogy Ágó 1587-ben még a jászoké volt. 1728-ban a Neoaquistica Comissio is úgy említi, hogy Ágó „hajdanábanjász székhely volt". Ennek ellenére a XVII. században indított birtoklási per azt igyekezett bizonyítani, hogy az Ágó család kihalása után a Pethő család kezére jutott a község. 24 Az azonban kétségtelen, hogy a pusztát Árokszállás 1668-ban bérelte a Pethő családtól. 25 A per során a Pethő család azt állította, hogy 1703-ban a ius armorum illetékét ők fizették be. Később azonban Árokszállás levéltárából előkerült az az eredeti hiteles dokumentum, amelyben 1703-ban Kagenek báró elismerte az előtte bemutatott, s az árokszállásiak tulajdonjogát igazoló megvételi okmányt. Ezzel a puszta végleg Árokszállás tulajdona lett. 26 A redempcióban is Árokszállás váltotta meg, s egy darabig pusztaként, 1852 után a község szerves határrészeként szerepelt Árokszállás adataiban. A XX. századi sűrűbb betelepítése tette indokolttá közigazgatási kirendeltség felállítását, 27 majd 1952-ben önálló községgé alakítását. 28 A községmag az ágói szőlők körül, a legsűrűbben lakott helyen alakult ki. 6. Jász jogú hely, nagyobb számú lakossággal. 1550-ben 9 gazdának 835 birkáját írják össze. Ekkor egy papját és egy ispánját is említik. 29 A XVI. század közepén 30 gazda és majdnem ennyi (28) zsellér élt Ágon. 30 Néprajzi gyűjtéseink azt bizonyították, hogy a XIX. sz. végétől a lakosság egy jelentős része szolgatanyás volt, másik része a nagyobb gazdák fiai, akik apjuk gazdaságában dolgoztak annak irányításával. Erős lehetett már a XX. században a gazdák szerepe, mert külön Ágói Gazdakör is működött. 31 1950. augusztus 20-án alakult meg az Alkotmány Tsz 22 taggal, 148 kh földön. 32 1955. Alkotmány mg. termelőszövetkezet 353 kh 42 tag 1957. Kókai L. mg. termelőszövetkezet 336 kh 52 tag 1961. Kókai L. mg. termelőszövetkezet 1835 kh 204 tag 1961. Rákóczi mg. termelőszövetkezet 2547 kh 378 tag 7. Benépesítése óta a múlt század közepétől kezdve egyre többet törtek fel határából, s homokján szőlőt is telepítettek. Tipikus tanyai szemtermelő (búza, árpa, kukorica) és állattartó (szarvasmarha, sertés) tanyai gazdaság alakult ki. Az 1940-es évektől kezdve a szőlőkben zöldségtermesztéssel is foglalkoztak, s ebből piacoztak. 1950. II. 26-án közvetlenül önállósulása előtt a következő képet rajzolják róla a jelentések: „Fő termelési ág Ágó szőlőben, vagyis a sűrűn lakott helyen zöld főzelékek termesztése. Konyhakertészetet folytatnak. Tejgazdaságuk 1949. év december havában 17 200 litert, 1950. január havában pedig 21 300 liter tejet szolgáltatott be. Átlagos termelés: tökből 110 q, borsóból 24 q, babból 30 q, paradicsomból 160 q, uborkából 80 q, dinnyéből 120 q, paprikából 50 q, burgonyából 80 q, kat. holdanként." Ugyanekkor a szántóterület 5426 kh, a legelő 529 kh, s a kert mindössze 13 kh volt. Természetesen a szőlőben - mely ekkor 294 kh - igen nagyarányú zöldségtermesztés is folyik 33 . A mezőgazdaság szerkezetét a művelési ágak és az állatállomány adataival jellemezhetjük. 34 Év: szántó rét, kert szőlő legelő nádas erdő terméketlen 1953 1957 1962 kh kh kh 5329 5119 5023 381 492 253 41 127 30 452 456 841 22 4 6 5 224 247 311 Összesen: 6453 6447 6463
