Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

FEGYVERNEK 167 vá válása után elveszíti, és csak a XIX. század végén, nagyközséggé alakulása után nyeri vissza.

94 1925-ben 4 országos kirakodó- és állatvására és 1 hetipiaca van.

95 Belső kereskedelmét 1879-ben 6 vegyeskereskedő, 1 fakereskedő, 2 kocsmáros és 1 kávés bonyolította le.

96 1925-ben 11 vegyeskereskedő, 3 rőfös, 7 gabonakereskedő, 6 tojáskereskedő, 1 gyümölcskereskedő, 3 sertés- és marhakereskedő (és 3 hajhász), 2 ócskás bonyolította le. Ekkor 10 kocsmája, 1 vendéglője és 1 szállodája volt.

97 1945-ben már megalakult a földművesszövetkezet, amely gyümölcstermesztéssel is foglalkozik, sőt 1947 októberében gépjavító üzemet hoz létre. Üzlethelyiségét 1950-ben nyitja meg.

98 1952-ben 1 vegyesipari és 1 cipész ktsz működik.

99 9. 1821 óta Mácsay Sámuel nevű taksás zsellér 1849-ig zsellérházában, majd saját házában oktatta az írás, olvasás, vallástan elemeire „az egyik helyről a másikra vándorló, szegény urasági szolgák" katolikus magyar gyermekeit. 1844-ben br. Baldácsy Antal az összesítés során neki jutott 80 holdnyi belső telki birtokából 10 hold illetményföldet, házhelyet ajánlott fel egy „kismester" javadalmazására és egy népiskola felépítésére. 1852-ben a magyar nyelvűek oktatása még mindig magánházban folyt, mert „a Baldácsy által felajánlott és már felárkolt egyholdas funduson a szegénysorsú magyar lakosok, minthogy ők többnyire cselédek és földtelen zsellérek, szegénységük miatt építeni tehetetlenek". Az annaházi német ajkú telepesek részére br. Orczy Anna külön iskolát építtetett. 10

° 1879-ben öt tantermében öt képesített tanító működött. A tankötelesek száma ugyanekkor 432 volt.

101

1878-ban a községben élő református lakosok ügyének rendezésére a Baldácsy-alapítványi ingatlan biztosított lehetőséget. Erre támaszkodva vált lehetővé 1882-ben az egyházalapítás, amelyet más személyes adományokkal kiegészítve tanítói lakás és tanterem építésére is felhasználtak.

102

1925-ben Fegyverneken már 4 római katolikus elemi iskola működött 9 tanteremben 9 tanerővel. Ezenkívül volt még 1 református és 1 izraelita elemi iskola, l-l tanteremben l-l tanerővel, 1 községi elemi (tanyai) iskola 2 tanteremben 2 tanerővel, 1 községi gazdasági ismétlő iskola 2 tanteremben 2 tanerővel, 1 tanonctanfolyam 1 tanteremben 2 tanerővel, továbbá 2 községi óvoda 2-2 teremben l-l tanerővel.

103 Lényegében ez maradt a helyzet egészen a felszabadulásig, illetve az iskolák államosításáig. A háború viszonylag megkímélte a meglévő tanügyi objektumokat, s ezért a sürgősen igényelt berendezési hiányok pótlásakor Fegyvernek mindössze néhány padot, iskolatáblát kér csupán a központi hitelkeretből.

104 Ugyanerről számol be a Tiszavidék c. napilap is 1948-ban az államosított iskolák helyreállításáról szóló cikkében.

105

1961-ben Fegyvernek 3 általános iskolájában 25 osztályteremben 48 tanerő irányítása mellett 1315 tanuló tanul. A külterületen tanuló általános iskolások száma 147. Ugyaneddig az időig 215-re emelkedik az óvodai férőhelyek száma, 1960-ban 10 óvónő irányítása mellett 202 gyermek járt óvodába.

106 Az iskolaügy helyzetének javulása az iskolázottság mértéke is mérhető.

107 Ev 6. életévüket analfabéta ír-olvas általános iskola középiskola főiskolát betöltött lakosok osztályát végezte végzett száma 1-5 6-7 8 1-3 4 1941. év: 6629 1161 1595 2092 1558 123 17 65 18 1960. év: 6635 475 15 3151 2065 644 136 104 45 1887 és 1951 kőzött Fegyverneken 26 bejegyzett, BM által engedélyezett kör, illetve egyesület működött. Közülük jelentősebbek: a Polgári Olvasókör (1894-1949), Ipartestület (1909-1949), I. Kerületi Polgári Olvasókör (1927-1949), Fegyvernek-Szapárfalusi Olvasókör