Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
168 FEGYVERNEK (193l-l949). 108 Az I. világháború után Fegyverneken is megalakult az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság helyi szervezete, amelynek tevékenysége elsősorban előadások és tanfolyamok szervezésében merült ki. A tanfolyamszerű ismeretterjesztés elsősorban gazdasági, egészségügyi volt, illetve az analfabetizmus felszámolását célozta. A bizottság tevékenysége nyomán az 1920-ban nyilvántartott analfabéták száma 1322-ről (23%) 1930-ra 1070-re (15%) csökkent. Az 1930-as években a vallás- és közoktatásügyi minisztertől kapott könyvtárral a község könyvtárainak száma 8-ra emelkedett. Ezek megoszlása a következő: Vallás- és Közoktatási Minisztériumi könyvtár: 2, Földművelésügyi Minisztériumi népkönyvtár: 2, egyesületek által fenntartott könyvtár: 2 és iskolai könyvtár: 2. 109 A II. világháború során valamennyi könyvtára megsemmisült. 110 Csupán mozija vészelte át a háborút, 1945-ben mint meglévő kulturális objektumot jelentették. 111 1960-ban a művelődési ház befogadó képessége 300 fő, a mozi 277 férőhelyes normálfilm-vetítési lehetőségekkel, s tanyai mozijában 120 főt befogadó keskenyíilmes részleg van. Közművelődési könyvtárainak száma 3, összesen 4574 kötet könyvvel. A rádió-előfizetők száma 1255. Ugyanekkor 560 vezetékes rádiót tartanak nyilván és 13 a TV-előfizetők száma. 112 10. A területen, mivel a Tisza a község több települési részétől távol feküdt, hagy jelentősége volt az ásott kutaknak. Ezt váltották fel később, már századunkban a fúrott, artézi kutak. 1958-ig 19 artézi kút fúrására került sor, közülük 17 belterületen, 2 külterületen. Ebből 12 köz-, 6 közületi- és 1 magánkút volt. A vízellátás módja egyedi, közkutas. 113 1879-ben közegészségügyi kör székhelye, egy orvossal. Gyógyszertára ekkor még nem működik, de működési engedélyét márkiadták. 114 1906-ban 1 községi orvosa, 1 gyógyszerésze, 1 községi bábája, 115 1925-ben 1 körorvosa, 2 magánorvosa, 3 községi és 1 magánbábája volt. Gyógyszertár is működött. 116 Az I. világháború utáni első új középülete a közületi költségen épült szegényház volt. 117 1945 után 4 ágyas szülőotthont létesítenek. 118 1960-ban a szülőotthoni férőhelyek száma 6. A helyben működő orvosok száma kettő, és 2 védőnő, 2 házi betegápoló szolgálta a közegészségügyet. 1960-ig a község képe és kommunális ellátottsága tovább fejlődött. A belterületi utak hossza 36 km volt amelyből 3,5 km kövezett, kiépített út. A 70 km-nyi járdából 26 km-t köveztek le ez ideig. 1958-1960 között vízvezetéket is létesítettek, s 1960-ig 5 km hosszú vezetéket fektettek le, és 30 fogyasztót kapcsoltak rá. Az 1928-ban megépített villanyhálózatra ugyanezen idő alatt 121 közvilágítási lámpát szereltek fel. Megjegyezzük, hogy Fegyverneken 1960-ig a település szabályos szerkezete miatt parkosításra nem került sor. 119 dr. Soós Imre-dr. Szabó István-dr. Szabó László
