Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

Fegyvernek 1. Szolnok megye közepén, a Tisza bal partján, a Jászság és Nagykunság között fekvő település. Határát az élő Tisza ma már nem érinti, de a Tisza holt ága határfolyója. Talaja igen kötött : Sztyeppesedő réti szolonyec, alföldi mészlepedékes csemozjom, illetve kisebb mértékben réti csernozjom. Határát sok vadvíz, kisebb nádas foltok tarkítják.' 1960-ban lakóinak száma 7835, népsűrűsége 109,8, határterületének nagysága 12400 kh, lakóházainak száma 1932.

2 2. 1212: Fegyernuc

3

, 1311: Fegwernek,

4 1337: Fegywernek,

5 1473: Feghwernek,

6 1513: Feghwernek,

7

1564: Fegyvernek,

8

1614: Fegyuernek,

9

1746: Fegyvernek,

10 1796: Fegyvernek," 1837: Fegyvernek,

12

1852: Fegyvernek.

13 Mai szóhasználatban Fegyvernek. Foglalkozásból alakult helynév. „Fegyverhordók faluja volt", akik királyi szolgálónépekként éltek ezen a területen.

14 Fegyver szavunkból alakult helynév, amelyet ismeretlen eredetű szavunkként tarthatunk számon (német jövevényszóként nem értelmezhető).'

5 3. Bronzkor: Szapárfalu, Szakái puszta, Vaskor: Fegyvernek belterület, Római kor (szarmata): Téglaégető, Népvándorláskor: Téglaégető, Kenderpart (avar). A község határában fekszik örményes (őrléssel foglalkozó, királyi szolgálónépek faluja volt), amely a török időkben pusztult el. Okleveles adattal rendelkezünk, de egyelőre régészeti bizonyítékok nélkül, arról, hogy Fegyvernek határában volt, s ehhez tartozott: Absalumylese és Peterkeylese nevű két település.'

6 Szabályos alaprajzú, mérnöki tervek szerint készült falumag. A telepített község több részből áll (Annaháza, Tégla, Újtelep, Szapárfalu). Határában uradalmi majorok, kevés paraszttanya. Építkezésére a tornác nélküli házak a jellemzőek. Gazdálkodása uradalmi jellegű volt, kevés parasztgazdasággal. Viseletére a gazdáknál a madarasi és kunhegyesi cifraszűr, az asszonyoknál a cifra főkötő, a szegényebbeknél, cselédeknél díszítetlen szűr (szűrkankó), illetve kék-