Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

Cserkeszőlő 1. A település a Tiszazugban helyezkedik el. Cserkeszőlő Határára a homokos talaj a jellemző. Éghajlata csapadékban eléggé szegény, a napsütési órák száma igen magas. 1954-1960 között az átlagos csapadékmennyiség 522,9 mm volt.' Lakóinak száma 2507. Népsűrűsége: 81,6. Határterületének nagysága: 5337 kat. hold.

2 Lakóépületének száma: 809.

3 2. Kettős szóösszetétel: - Cserke: cser+ke: a cser kicsinyítőképzős alakja.

4 Déli szláv eredetű. A szláv szó forrása a (balkáni) latin cerrus. Jelentése: cserfa.

5 - Szőlő: csuvasos típusú ótörök jövevényszó. Jelentése: bogyó. A magyarban eredetileg valamilyen bogyótermést jelölhetett, csak később tapadhatott hozzá a „szőlő" jelentés.

6 - A Cserke földrajzi név Tiszakürt irataiban a XIX. sz. második felétől fordul elő.

7 1952-től, az önálló községgé alakulásától használatos az összetett, Cserkeszőlő névalak.

8 3. Bronzkori lelőhelye a Cserhalom.

9 Tiszakürt szőlőtelepítésén önállósult község. Építkezéséből csak a volt szőlőbeli kunyhók érdemelnek figyelmet. Lakosai zömükben egykori cselédek, zsellérek leszármazottai. Jellemző szokásaik a szüreti mulatságok, citerás bálok, családi összejövetelek voltak. Gazdag népdal-, ballada-, és históriásének anyag, valamint táncélet jellemezte a szőlőbeli lakosságot.

10 4. A község benépesedésének egyik fontos tényezője a szőlőtelepítés. 1813-ban 15 család élt a kürti szőlőben. Ők voltak a mai Cserkeszőlő első telepesei.

11 1823-ban az új kürti vagy az úgynevezett kunszentmártoni szőlőkben, a mai Varjas és Kisasszony-pusztán már 100 szőlőbirtokos művelt szőlőt, akik közül kürti 14, sasi 14, ugi 6, csépai 4 lakos, s a többi 62 szőlőbirtokos kunszentmártoni lakos. 1828-ban a külbirtokosok közül 131-nek volt Kürtön szőlője.

12 Á szőlőbeli tanyásodás folytatódott, a kint élő népesség száma 1869-1960 között fokozatosan emelkedett:

13 Év: 1869 1880 1890 1900 1920 1930 1941 1949 1960 Lakosok száma: 279 320 402 448 747 1060 1304 1564 2372 1949 és 1960 között a Tiszazugban csak Cserkeszőlő lakosságának száma nőtt. Az 1943-ban feltárt termálvíz gyógyfürdő és primőrkertészet létrehozását tette lehetővé. így a szőlővidék gazdái is szívesen telepedtek le itt.

14 1959-ben a községben ezért már 80 család élt belterületen, 740 pedig külterületen.

15 5. A mai Cserkeszőlő területét 1945. október 8-án az 53. szovjet hadsereg katonái és a velük együtt harcoló román egységek szabadították fel.

16 A Tiszakürttől való elszakadás, illetve az önálló községgé alakulás gondolata a felszabadulás után fokozatosan érlelődött. 1948. november 22-én Tiszakürt nagyközség képviselőtestülete határozatot hozott, amely szerint a Kisasszonyszőlőben állandó jegyzői kirendeltséget kell létesíteni, hogy az ott lakók hivatalos ügyeinek elintézését megkönnyítsék.

17 Az MDP tiszakürti szervezetének azon kérelme ellen, hogy Kisasszonyszőlő önálló községgé alakuljék, sokan tiltakoztak.

18 Hosszas vita után, 1949. február 4-én a vármegyei kisgyűlés határozatban (102/45/1949. szám) kimondja „a Tiszakürt községhez tartozó Kisasszonyszőlőnek önálló községgé alakulását."

19 Ezt a határozatot azonban a Belügyminisztérium egyelőre nem hagyta jóvá. Csak 1952. január 1-vel történt meg Tiszakürttől a kü-