Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

14 BEVEZETŐ matica Sanctio korában című munkáját, illetve ennek kiegészítéséül az eredeti összeíró ívek mikrofilm másolatát: Arch. Regnicol. Lad. DD. No. 5. Fr. 17. 1720. és Lad. BB. No. 5. Fr. 5. 1715. A Jászság és Nagykunság rajza az 1745-ös redempcióban résztvett földváltók sorával községenként az irodalom alapján jól kiegészíthető volt. A felhasznált forrást külön meghivatkozzuk. Ugyancsak a Jászkunságra vonatkozik 1760-ból és 1766-ból két összeírás, amely az állatlétszám alapján 1760-ban és 1766-ban ad társadalmilag értékelhető képet. (SZML Conscriptio 1760 és 1766. L/4, és L/5.) A társadalom szerkezetére vonatkozóan többnyire Heves-Külső-Szolnok XVIII. századi adatait, az úrbérrendezés iratait és a publikált rovásadó összeírásokat használtuk. (HML Úrbérrendezési iratok, 1770., 1771. - Soós I. A jobbágyföld helyzete a szolnoki tiszatájon, - Soós L: Heves és Külső-Szolnok megye 1772-1849. évi rovásadó összeírásai). 1786-tól kezdve Heves-Külső-Szolnok és a Jászkunság adatait már nagyjából azonos forrásokra támaszkodva közöljük. Megjegyezzük, hogy az eddigiekben is igyekeztünk a két különböző történeti sorsú terület társadalmára vonatkozóan olyan összeírásokat elővenni, amelyek azonos szempontúak, nagyjából Összevethetőek és egykorúak. Táblázatban közöljük II. József korabeli népszámlálása alapján a társadalom szerkezetét megvilágító képet. Ezt lásd bevezető jegyzettel láttuk el. Ennek forrása: Dányi Dezső-Dávid Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787). Bp. 1960. Ezt követi, ha szükségesnek mutatkozik az 1828-as adatok közlése Ludovicus Nagy munkája alapján, illetve Fényes E. 1837-es, ugyancsak hivatkozott adatai. Palugyay I. közléséből 1850-52. évi adataira támaszkodunk. Ez rögzíti azt az állapotot, amivel átléptünk a kapitalizmus korába. Ettől kezdve a változások a népszámlálások alapján már minden községben végigkövethetők. A kereső népesség foglalkozási szerkezetét főként a KSH, illetve elődje, a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal Magyar Statisztikai Közlemények című sorozatában közzétett 1910., 1949. és 1960. évi népszámlálások megfelelő kötetiből nyertük. Vö. bevezető jegyzettel hivatkozzuk ezt a három időmetszetet tartalmazó táblázatot. Ugyancsak így került bemutatásra azonos jegyzettel a birtok nagyság és birtok számban beállt változásokat rögzítő táblázat. A KSH 1910. és 1949. évi népszámlálást tartalmazó köteteit, valamint a KSH Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben című kiadványát használtuk a táblázat elkészítéséhez. Az 1945 után bekövetkezett változásokat a községek döntő többségében nem a földosztás eredményeinek közlésével jellemezzük, mert ezt már más helyen közöltük. A népszámlálás 1949. évi kötete alapján a változásokat az első termelőszövetkezeti csoportok (1948-^49) létrejöttével kezdjük, majd folytatjuk a tsz adatok 1953., 1955., 1957. és 1961. évi adatainak közlésével. A táblázat a termelőszövetkezetek nevét, számát, földterületének nagyságát és taglétszámát közli. Forrásai: Statisztikai évkönyv, I. évfolyam, Szolnok, 1956. (KSH Szolnok megyei Igazgatósága, - Szolnok megye fontosabb statisztikai adatai, 1957., Szolnok, 1958. - Szolnok megye fontosabb statisztikai adatai 1961, Szolnok, 1962.). Az 1953-as évinél jobb lett volna korábbi adat közlése, de nem állt rendelkezésünkre valamennyi adat a megelőző időszakból. Az 1955. és 1957. évi adatok összevetése alkalmas arra, hogy az ellenforradalom bomlasztó tevékenységének mértékét, ugyanakkor a szövetkezetek szilárdságát bemutathassuk. 1961. év kiválasztását a kollektivizálás programjának befejezése indokolja. 7. Mezőgazdaság: Ebben a részbén a középkorra vonatkozóan legfeljebb néhány határper adatát tudjuk idézni, a Jászság és Nagykunság szempontjából azonban ezek is lényegesek, mert belőlük a két, XIII. században beköltözött népcsoport földművelésre való áttérésének időpontját állapíthatjuk meg. Néhány esetben a török hódoltság korából való összeírások is eligazítást adnak a termelt növényféleségekre és az állatállományra vonatkozóan. Részletesebb adatokat azonban a Jászságra vonatkozóan 1699-ből és 1713-ból nyerhetünk. Ezeket az adatokat Fodor F. A Jászság életrajza. Bp. 1942. című munkája alapján táblázatba foglalva közöljük, lásd bevezető jegyzettel. A XVIII. század első felére vonatkozóan mindig hivatkozással Bél M. adatait használtuk. A XVIII. század végére az 1796. és 1799. évekre vonatkozóan Vályi A. és Bedeko-