Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

BEVEZETŐ 13 városépítő (vásárjogot adományozó) politikája már csak kevés települést érint. Ennek az időszaknak a története elsősorban a gazdasági élet, a kultúra, közegészségügy, városépítés eseményeivel jellemezhető. Ezek viszont külön fejezetben kerülnek kifejtésre. 1848-49 községeket érintő eseményeit részletesebben is bemutattuk. A kapitalizmus korának egyik fő tendenciáját, a társadalmi viszonyok megváltoztatását, az osztályellentétek kiéleződését, a munkásmozgalom kibontakozásával jellemezhetjük. Agrár jellegű településekről lévén szó, elsősorban az agrárnépesség szociális elégedetlenségét, majd az agrárszocializmus tanainak terjedését, az agrárszocialista szervezetek megalakulását, az ellenük folytatott hatósági hadjáratot 1919-ig részletesebben figyelemmel kísérjük. Ezek fényében jobban megérthetők megyénk 1918—1919-es eseményei. A forradalmak eseményeit, a megalakult új államigazgatás helyi szerveit, az egyes pártok szerepét bővebben is tárgyaltuk, elsősorban a korabeli sajtóra, az SZML Munkásmozgalmi Gyűjteményére, egykorú szemtanúk visszaemlékezésére, s az eléggé bőséges szakirodalomra támaszkodva. A két világháború közötti időszak társadalmi mozgalmait az illegális KMP tevékenységét részleteiben - éppen a források elégtelensége miatt is - csak érintettük. A felszabadító harcok, a háborús veszteségek, az 1945-ös választások, a földosztás és az államosítás eseményeit elsősorban az SZML anyagára támaszkodva dolgoztuk fel. Erről az időszakról községi szintű publikációk csak elvétve jelentek meg. Nagy segítséget jelentett azonban a Damjanich János Múzeum Helytörténeti Adattárában, illetve az SZML kézirat gyűjteményében lévő számos publikálatlan községtörténet, részfeldolgozás. Ezek adatait levéltári ellenőrzéssel használtuk fel. Az 1948-49 utáni időszak néhány adattal dokumentált. Ennek a korszaknak a feldolgozása a gyéren adatolt eseménytörténete azonban nemcsak abból fakad, hogy a korszakot más fejezetekben tárgyalt gazdasági, kulturális és egészségügyi eseményekkel jellemezhetjük, hanem lezár ez a korszak egy általános történeti tendenciát is. Megfigyelhető ugyanis, hogy a XVIII. század közepétől kezdve gyérülnek a történeti adatok, egyetlen új és adatbő tendencia a munkásmozgalom. Az adatgyérülés abból fakad, hogy az addig meghatározó jellegű helytörténeti erők fokozatosan veszítenek jelentőségükből, kezd elmosódni a községek egyedi arculata, egyre inkább a kiépülő államigazgatás generális rendelkezései a meghatározóak. Eseménytörténeti részünk ezt a folyamatot dokumentálni is kívánta. A politika történeti adatok c. rész összeállítása nem egyszerű adattár, s az adatok elszigetelt közlési helye. Amennyire a kis terjedelem engedte, szűkszavúan megkíséreltük az adatokat egymással összefüggésbe hozni és megrajzolni községenként a sajátos történeti arculatot. Ezért az adatokat kísérő megjegyzéseket, utalásokat az adatközléssel egyenértékű részeknek tekintjük. 6. Tulajdonviszonyok és társadalmi rétegződés: A társadalom jellegének megítélése szempontjából alapvető a községre jellemző tulajdonviszonyok változása. Általában az 1550-es évekig ritkán volt módunk a társadalom szerkezetébe bepillantani. További kutatási feladat lehet ennek a korszaknak ilyen szempontú feldolgozása. A Jászságra és környékére 1550-ből a hatvani szandzsák ezévi összeírása adott először támpontot. (Fekete L. A hatvani szandzsák 1550. évi adóösszeírása). A kun településekre az első, társadalmilag is értékelhető adat 1567-ből való (OL. U. et C. Fasc. 1. No. 2. Pertinentiae Arcis Agriensis, 1567). A Heves-Külső-szolnoki települések némelyike is szerepel az egri vár összeírásában, s ezeket a most említetten kívül még Szederkényi N. Heves vármegye története II—III. kötetei tartalmazzák. A részletesebb képet a belső viszonyokról csak 1699-ből (OL. U. et C. Fasc. 71. No. 4. Conscriptio Jazygum et Cumanorum, 1699.), a Jászságban 1705-ből (OL. U. et C. Fasc. 110. No. 39. Conscriptio Jazygum, 1705), 1713-ból a Jászkunságra (SZML Haupt Conscription, 1713.1./l.) kapjuk. A Heves-Külső-szolnoki településekre vonatkozóan pedig 1715-ből és 1720-ból használtuk a társadalom szerkezetének jellemzésére Acsády I. Magyarország a Prag-