Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

CIBAKHÁZA 127 birtokviszonyokat. Jelentős változást csak az 1945-ös földreform hozott. Megemlítjük - bár az 1935-ös statisztika nem tünteti fel -, 1924-ben házhelyeket is osztottak.

73 A parcellázások, majd az 1945-ös földreform már régóta jelentős kert és gyümölcsgazdaságot segített fellendíteni. A község fejlődésében jelentős állomás volt az első engedélyezett termelőszövetkezeti csoport a Vörös-Csillag megalakulása, amely 1949. okt. 18-án jött létre 11 taggal, 100 kh-on.

74 1953. Vörös Csillag mg. termelőszövetkezet 695 kh 116 tag 1955. Vörös Csillag mg. termelőszövetkezet 880 kh 100 tag 1957. Vörös Csillag mg. termelőszövetkezet 838 kh 80 tag 1961. Vörös Csillag mg. termelőszövetkezet 5293 kh 1264 tag A Vörös Csillag termelőszövetkezet kis területen eredményesen működött, s nem véletlen, hogy az 1960-as években ez a termelőszövetkezet az elsők között tett szert országos hírre. A termelőszövetkezetnek kezdetben azért nem volt nagyobb vonzása a cibakházi paraszti lakosságra, mert a lakosság javarésze az 1920-as években telepített szőlő- és gyümölcsös kertekben dolgozott. A kertgazdaságok és a szőlők, gyümölcsösök nagyüzemi gazdaságba való bevonása ugyanis megoldatlan volt az 1950-es években. A kenderfeldolgozót 1947-ben államosították. Az első KTSZ 1951-ben alakult.

75 7. Bél Mátyás 1730-ban így írt Cibakházáról: „Szép termékeny határát nem nagyon veszélyezteti árvíz, Nyugati határrészén kedvező kilátásokkal telepítették meg a szőlőt."

76 Szőlőskertjéről 1770-ben a jobbágyok is megemlékeznek.

77 Vályi A. szintén termékeny földjét említi 1796-ban, de megjegyzi, hogy földje egyrésze homokos, s ezt a részt árvizek is veszélyeztetik. Füzesét, nádját, sását, mint haszonvételeket említi. A szőlőre alkalmas homokot ekkor még legelőnek használták, s feketeföldi szőlőskertjeik voltak.

78 Mezőgazdasági szempontból jelentős volt a Cibak-Sápi Ármentesítő Társulat működése 1871-1876 között. A cibakházi-sápi holtág levágása ugyanis jelentős mezőgazdasági területekhezjuttatta a lakosságot. Ezután jött létre, még 1876-ban, kibővített feladatkörrel a Cibakházi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat, amely 75,4 km hosszú csatornahálózat kiépítésével újabb művelhető területeket szabadított fel.

79 Az öntözővíznek később is nagy szerepe volt a kertgazdaság kialakításában. 1787-88-ban 1478 kishold szántó, 597 kaszás rét, és 146 kapás szőlő a kivetett rovásadó alapja. Ugyanekkor megemlítik, hogy 1143 db a legelőre járó nagyobb, és 1497 a legelőre járó kisebb marhák száma. Adóalapot képezett ekkor 751 db különböző fajtájú szarvasmarha, 392 ló, 172 db sertés és 1325 db juh.

80 Ezek a számok lényegesen nagyobbak, mint a szomszédos tiszazugi községekben és arra utalnak, hogy itt az állattartásnak volt nagyobb jelentősége. 1852-től végigkísérhetjük az egyes művelési ágak alakulását:

81 Ev: 1852 1879 1895 1935 1952* 1957 1962 kh kh kh kh kh kh kh szántó 3598 6225 6322 6352 4696 4449 4282 rét, kert 1497 457 312 278 42 50 115 szőlő 445 305 415 638 1038 855 889 legelő 6026 202 372 358 252 386 380 erdő 19 40 29 7 31 54 nádas 31 10 39 30 35 180 terméketlen 2034 1382 473 684 666 814 742 Összesen: 13 631 8590 7944 8378 6731 6620 6642 * A község területéből 1950-ben 1007 kh-t Kungyalu községhez csatoltak.