Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
128 CIBAKHAZA A vízszabályozásokkal függ össze részben a szántóterület megnövekedése és a legelő visszaszorulása. Azonban számításba kell vennünk, hogy éppen ebben az időben alakít ki korszerű üzemet Schwab Gyula és honosít meg a parasztokétól eltérő szerkezetű gazdálkodást. Ugyanakkor megfigyelhető 1935 és 1952 között a szőlőterület növekedése, a Schwab birtok parcellázásai és a földosztás nyomán. Az állatállomány alakulását az alábbi táblázat mutatja: 82 Év: 1852 1895 1911 1935 1942 1952 1957 1962 db db db db db db db db szarvasmarha 377 1009 1065 1049 1203 850 703 613 ló 441 481 510 438 439 376 356 220 juh 1452 850 1768 2422 994 447 760 1315 sertés 2776 2323 4176 3634 2540 3020 3886 Az állatállomány bár jelentős, ettől az időtől kezdve mégis a földművelés szerepe állapítható meg a statisztikákból. A kertgazdaság 1940-től vált jelentősebbé: feltehetően ezzel van összefüggésben, hogy a megye más községeiben olyan nagy súlyt kapó sertéstartás itt nem mutat jelentős fejlődést. 1945-ben megalakult a Cibakházi FMSZ. Ez nemcsak fogyasztási, hanem termelési szövetkezetként is működött. 1948-ban rizstelepet is létesítettek. - Egy évvel később az FMSZ öntözött konyhakertészetéről és a malombán kialakított darálójáról is említést tesznek az iratok. 1948-ban az FMSZ bekapcsolódik a táblás gazdálkodásba is. 83 A mezőgazdaság szempontjából nagy jelentősége volt az 1948-ban megalakult gépállomásnak, illetve az egy évvel később létrejött első termelőszövetkezetnek. 84 8. 1796-ban Vályi A. Cibakháza malmát említi. 85 Mezővárossá fejlődése után, 1833-ban a következőket írják: „Városunkban lakos mesteremberek száma 51. Közönséges czéhbeli kiváltságlevél kieszközlését" kérik a megyétől. A megye 1840-ben meg is adja a céhlevelet, mert „a remekes mesteremberek" kénytelenek nagy költséggel más városokban élő céhes mesterekhez vinni inasaikat. Az egyesült céh: szabó, lakatos, bognár, kovács, szűcs, takács, varga, kötélverő, süveges, asztalos, rostás, szíjgyártó, molnár, kőműves, festő, gombkötő, szűrszabó és tímár mesterségeket egyesíti. 86 1890-ben gőzmalmot létesítenek, 1900-ban pedig egy másik malmot, amely kallómalomként dolgozik az 1920-as években. 87 A községet 1925-ben villamosítják és ipari célokra is felhasználják az áramot. 88 1948-ban létesül a gépállomás és 1950-ben alakul a Cibakházi Vegyesipari KTSZ, amelynek 1952-ben 38 tagja van. 89 1952-re alakul ki az ipar mai szerkezete. Az állami ipart a malom, a szövetkezeti ipart a KTSZ képviseli. 1960-ban a malom két sütőipari egysége és az Alsó-Tiszai Nádgazdaság üzemegységei jelentik az állami ipart. Ezek összesen 31 főt foglalkoztatnak. A Vegyesipari KTSZ fő részlegei: az asztalos, fodrász, kőműves, és szíjgyártó részleg. A KTSZ-nek 54 dolgozója van. A magánkisiparosok száma: 42.*° A XVIII. században rév-vám jövedelmét, illetve a község és a puszták kocsmáinak jobbágyok által árendált hasznát említik. 91 Átkelőhely jellege miatt továbbra is jelentős a rév haszna. 1832-ben, mint már említettük, 1 heti és 4 országos vásárjogot kap, amelyet végig megtart. 1925-ben a helyi kereskedelmet 1 Hangya szövetkezet, 15 szatócs, 10 baromfi- és tojáskereskedő bonyolítja le. Ekkor 12 kocsmája, 2 fogadója is van, s 4 országos kirakodó és állatvásárt, illetve 1 heti piacot tart. 92 Az 1945-ben létrejött FMSZ veszi át az 1950-es években a magánboltok szerepét. 1952-ben új FMSZ áruházat adnak át 250 légköbméter belvilággal. 1960-ban Cibakházán 14 kiskereskedelmi bolt és 4 vendéglő van. Ezekben 43 alkalmazott dolgozik. 93 9. 1571-ben a török defter egy „diákot" említ. 94 1770/7l-ben Bense Antal 60 katolikus tanulóját olvasásra, írásra, hittanra oktatta, ezért a községtől évi 10 forint konvenciót kapott. 95 Az 1700-as évek elejétől 1723-ig egyébként licenciátus működött Cibakházán. Ekkor a váci egyház-
