Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

Cibakháza 1. Szolnoktól délre a Tisza bal partján, a Tiszazug északnyugati részén fekszik. Talaja igen változatos. Legjelentősebb terjedelmű a humuszos öntéstalaj és a réti talaj a Tisza és a Holt-Tisza partján. Jelentős még a homoktalaj és a sötétbarna mezőségi talaj is a községtől délre és keletre. Közvetlenül a község alatt kilúgozott, mészszegény szikes folt húzódik. Vizei: a Tisza és a Holt-Tisza. Ez utóbbi az egyik legnagyobb hosszúságú levágott tiszai kanyar: 15,5 km.' Lakóinak száma: 5590; népsűrűsége: 146,7; határterületének nagysága: 6620 kh, és lakóházainak száma: 1761.

2 2. 1466: Czibakhaza

3

, 1560: Czibakháza, 1561: Cibakhaza, 1614: Czybakhaza, 1643: Chibakhaza, Csibashaz, Csibakhaza, Csibashaza, 1654: Czibokhaza, 1656: Czibokháza, 1660; 1666,1680: Czibokhaza

4

,1731: Czibakháza,

5

1796: Czibakháza

6

,1837: Czibakháza

7

,1852: Czibakháza

8

, 1879: Czibakháza

9

, 1895: Czibakháza

10

, 1910: Czibakháza", 1935: Cibakháza'

2

. A mai köznyelvi alakja: Cibak, vagy Cibakháza. Kettős szóösszetétel, a) Cibak-: Személynév eredetű földrajzi név. Nevét a XV. században is élt Czibak nevű családról kapta. Egyes irók a falu nevét Czibak Imre váradi püspöktől származtatják, aki állítólag birtokosa volt a falunak. Soós I. szerint 1544-ben meggyilkolt püspök nem lehetett sem birtokos, sem névadó személy szerint, mert a falu neve 1465-ben tűnik fel először.

13 b) -háza: a finnugor eredetű, rokonnyelvekben „ház, szoba, épület, sátor" jelentéssel élő szavunk, a birtokos személyraggal ellátott alakja. A személynév +-háza névtípus a XIII. század elejétől használatos.'

4 3. A község határában és a belterületén régészeti feltárás nem folyt. Szórvány lelet került elő az avar korból a belterületen a Marton-féle pincéből (préselt aranyveretek).'

5 Cibakháza halmaztelepülés. Tiszazugi viszonylatban módosabb házak jellemzik. Határában szőlőbeli kunyhók vannak. Gazdák, zsellérek és elkülönülve tőlük az uradalmi cselédek képezték a falu társadalmát. Szomszédaik jómódú községnek tartották. Legeltető, uradalmi állattartása mellett a XX. század elejétől jelentőssé vált paraszti szőlő-, gyümölcs- és kertkultúrája. Viselete polgárosult. A cselédeknél a kék ing, gatya és fekete szűr viselete később szűnt meg. Ismertebb szokásaik: betlehemezés, pünkösdölés, disznótori, farsangi alakoskodás, kocsmai és köri mulatságok, cselédeknél citerás bál, s általánosságban a lakodalom voltak. Gazdag a hiedelem és a népdal anyaguk. Könyves Lajos neves állatgyógyító volt.

16 4. Függetlenül attól, hogy Cibakháza nevét 1465-ben említik először, mégis jóval korábbi, XIII. század előtti magyar település.

17 Chobot F., Gyárfás I. adataira hivatkozva azt mondja, hogy 1658-ban a tatár kán feldúlja, s néptelen pusztává válik. Gyárfás I. azonban nevezett helyen Cibakházát név szerint nem említi, csupán környékére vonatkozóan mondja, hogy a „.. .khán Várad felé vonult, s a Berettyó vidékét s Szolnok megyét, s vele a Nagykunságot is feldúlta s égette: oly nagy lett az ínség, hogy Heves megye 1659-ben Földvár, Ványa, Ecseg s Varsány előbb népes faluk kapuszámát az elébbiből egy negyed részre vala kénytelen leszállítani."

18 Teljes pusztulásról tehát nem beszélhetünk, hanem csak a lakosság részbeni pusztulásáról, s időleges elmeneküléséről. Az elfutott emberek 1700 körül kezdenek visszaköltözni Cibakházára.

19 1724-ben Fancsalról költözött be néhány család.

20 1724-1728 között lakossága nem állandó, s nem említi az 1728. évi országos összeírás sem.

21 Lakói később is a súlyos katonai kvártély miatt több alkalommal Kunszentmártonba és Csongrádba szökdösnek.

22