Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

122 CIBAKHAZA a) Év: 1571 1658 1717 20 felnőtt férfi lakói szétfutottak megindu a visszaköltözésiik Év: 1720 1737 1747 1770 24 család 63 család 41 család 92 család b) Év: 1786* 1828 1869 1880 1890 1900 1486 1572 3100 3376 4244 4548 Év: 1910 1920 1930 1941 1949 1960 4977 5639 5560 5392 5731 5590 00* = 5 megnevezés nélküli praediuih adataival együtt A XVIII. sz. második felében stabilizálódik lakossága. 1920-ig fejlődése dinamikus és egyenletes. Ezután a lakosság száma lényegesen nem változik. 5. Első birtokosaként 1465-ben a Czibak és a Kenechky családot említik.

24 Állítólag 1400-ban mezőváros volt. A XV-XVI. században az emiitett családokon kívül a Vass és a sárszegi Zay család is birtokolta a falu egy részét.

25

1575-ben a Kubinyi családnak Rudolf király szintén birtokrészt adományozott a községben.

26

1693-ban a Földváry családé Cibakháza s a hozzátartozó Gyügér, Sárszög és Ság puszta is. E család birtoka maradt a XIX. század közepéig.

27 A település történetének legbizonytalanabbul adatolható korszaka a XVII. század. 1571-ben 21 házat s ugyanennyi adóköteles lakost írt össze a török.

28 Chobot I. azon a véleményen van, hogy ezután valószínűleg a tizenöt éves háború idején elpusztult a település. Az Egri Érseki Levéltárban őrzött „Liber Sancti Johannis" 9 1/2 portával rendelkező községnek mondja Cibakházát. Chobot I. ezt az adatot Kandra Kabos alapján 1570 körülire, azaz az azóta közzétett török defter születésének idejére teszi. Kovács B. nemrégiben azonban azt állapította meg, hogy az 1570 körüli adatolás téves. A „Liber Sancti Johannis" e része 1608-at néhány évvel megelőző időre tehető.

29 Következésképpen a tizenöt éves háború végén 9 és 1/2 portája volt a településnek, átélte a török időszak egyik legkritikusabb szakaszát. Ugyancsak Chobot I. feltételezi, Gyárfás L-re hivatkozva, hogy 1658-as tatárdúlás szüntette meg községi létét. Gyárfás I. azonban az idézett helyen Cibakháza nevét konkrétan nem említi, csak a Tiszavidék feldúlásáról, a szomszédos Földvár és Varsány népességének apadásáról beszél.

30 Valószínűleg a dúlást Cibakháza is megszenvedte, azonban nem valószínű, hogy elpusztult. Ugyanis 1660-ban, 1666-ban említik, s 1680 (1676)-ban a Csongrád megyei összeírásban szerepel.

31 Valószínűbb, 1658 körül a környező települések (főként Ság) pusztulása.

32 1717-ben indult meg a község benépesülése.

33 Az is lehetséges azonban, hogy ez inkább a nagyobb arányú betelepülés kezdete. Chobot I. említi, hogy 1700 körül „már Kenderes János licencia tus öt évig és utána Bujáki Miklós 12 évig működött Cibakházán. Kis András licenciátusságának ötödik évében, vagyis 1723-ban" plébánost nevez ki a Váci Egyházmegye.

34 Megjegyezzük, hogy Bél M. sem említi, hogy a község nemrégiben telepedett volna újra.

35 Ebben az időben fontos révhely.

36 A Földváryak a falut, továbbá Gyügér és Sárszög pusztáknak egész határát időnként megújított bérleti, „árendás szerződés alapján" jobbágyok használatába adták, kivéve a rév-vámjogot. De a XVIII. század végén ezt is átadták a jobbágyoknak.

37 1771-ben, az úrbérrendezés során bevezetik ugyan az urbáriumot, de a cibakházi jobbágyok mégsem eszerint élnek. Nem robotolnak, és adójukat egy összegben 4500 ft-on vált-