Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)

... Zounuk mellett a Meier (8) nevű víz felett adtam 15 ház szolganépet a hozzátartozó földdel, amely elég terjedelmes, melyet saját határai határolnak és adtam magát a vizet halászásra, amennyiben azon föld határában adódik rá mód. . .. Ennek és a fent említett többi falunak meghagytam, hogy az apát részére kaszálják a szénát, azt gyűjtsék össze, az udvart és az udvarházat tartsák jó kar­ban, szállítsák a bort és télen táplálják az apát két lovát. ... A halastavak pedig, amelyeket a monostornak adtam, a nagyok és kicsi­nyek egyaránt, az apát felügyelete alatt legyenek, a halászok pedig: . . . lássák el a testvéreket halakkal, hogy azokból élelmeztessenek. Ezekben az örökségek­ben pedig, ti. falvakban, szántókban, erdőkben, vadászatokban, vizekben, halas­tavakban és halászó helyekben, rétekben és legelőkben, meg a vámokban, valamint a többi javakban, amelyekkel Szent Benedek említett monostorát... el tudtam látni, egyetlen ember sem igényelhet magának valami jogot vagy haszonvételt, mivel azokat csak a monostornak és a monostor apátjának hagytam. ... A Magyarország területén említett földeken pedig ti. Meierben,. . . Pel­ben,... az apát annyi embert helyezhet el ekéstül, amennyit csak akar, mert szé­lesek, hosszúak és nagyok... És hogy királyi alapításom a jövőben is érvényben maradjon, alant saját ke­zemmel erősítettem meg." * * * Esztergomi A L Székesfőkáptalan magánlevéltára. 1217. Lad. 9. fasc. 3. nr. 3. Egyoldalas, kézzel, tintával pergamenre írt, eredeti aláírással és pecséttel ellátott oklevél. (Magyarra fordította: dr. Oszwald Ferenc.) 9 0 0 Ez a ma is meglevő, legrégebbi oklevelünk Szolnokot már mint lakott helyet említi. Az oklevél felsorol néhány Szolnok környékén íekvő ma már lakott terü­letet is. így pl. a Vél nevezetű told, a török időkben elpusztult Tenyőmonostorávál, majd a Törökszentmiklóshoz tartozott Pusztatenyővel azonos, amelynek területén fekszik a mai Tiszatenyő község. A Kengelu nevű víz mellett terült el Kengyel­szállás, hajdan szintén virágzó íalu, amely ugyancsák a török időkben pusztult el. Területe Törökszentmiklóshoz tartozott, mint Puszta-Kengyel, s ebből alakult 1928­ban Kengyel község. Zunde töldje pedig Szondával azonos, amely ma Szolnokhoz tartozik. Az oklevélben említett Meler nevű vízfolyás a ma is közismert Miller­rel azonos. Az oklevélből kitűnően Szolnok abban az időben népes hely volt, amit bizo­nyít az, hogy a település védelmére földvárat létesítettek. De magyarázható azzal a ténnyel is, hogy mint a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelyén, közlekedési és sóútvonál vezetett keresztül. Szolnok egyébként mint az Alföld legrégebbi telepü­léseinek egyike, a történélem előtti korban is lakott hely volt, amelyet az ásatá­sok során felszínre került, különféle leletek kétséget kizáróan bizonyítanak. 2. . . 1239. december IV. Béla Kötény király kérésére a kunokat az országba befogadja és letelepíti „Tehát urunk születésének ezerkétszáznegyvenkettedik esztendejében történt, hogy Kötény a kunok királya, az említett királyhoz ünnepélyes követséget küldött, állítván, hogy ő a tatárokkal sok esztendeig harcolt, s két ízben diadalt nyert 8 A mai Millerrel azonos 8

Next

/
Thumbnails
Contents