Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)
királyoktól, dicsőséges emlékű elődeinktől származnak és alázatosan esedezének, hogy kegyesen tekintetbevéve elődeinknek, a szinte e kerületekben élt őseiknek, különböző alkalmakkor és körülmények között, igen sokszor vérük ontásával is, néhai megdicsőült magyar királyok és az ország szent koronája iránt tanúsított hivséges és hasznos áldozatkészségüket, nemkülönben saját maguk szolgálatait és érdemeit, melyeket különböző esetekben, király, birodalom, közjó és ép úgy a Mi Felségünk érdekében is hűséggel és hasznosan teljesítettek és szereztek, jelesen midőn a közelmúlt török háború alatt, a tatároknak magyar birodalmunkba leg^ utóbbi betörése, a Tiszántúli részek eláramlása és ellenséges elpusztítása alkalmával, az előbb emiitett kerületek mostani népei és lakosa tekintélyes számban fegyvert ragadva, a lakások egyrészét iszonyú rabságba hurczoló, a helységeket elhamvasztó, a jelzett országrészekben tűzzel- vassal ellenségesen romboló, előbb emiitett tatárokat üldözve és számos rabot kezeikből kiragadva, a köznek mérhetlen. hasznára, az országból kipusztítani segítették; továbbá, melyeket a közbékétés nyugalmat megzavarni akaró istentelen és lázadó Peró- követők elnyomásában; (182) a porosz király erőlködései (183) ellen négyszáz felfegyverzett és minden katonai szükséglettel jól ellátott lovasnak sziléziai táborunkba küldésében; Békés megye területén, a Haller- ezred egy parancsnokló tisztjei ellen fellázadt csapatjának elnyomásában tanusitottak és jövőben erejükhöz mért hűséggel és készséggel tanusitandó szolgálataikat; ezen előbb bemutatott ősi királyi kiváltságleveleiket, amiennyiben az ország törvényeivel nem ellenkeznek, kivonatosan, kegyelemmel megerősíteni, a kerületekhez ősidőktől fogva tartozó összes helységek és puszták használatába e kerületek lakóit kegyesen viss<za-bocsátani, a pallósjog (184) gyakorólhatásának kegyes megengedését ezen kiváltságokhoz külön kifejezetten csatolni méltóztassunk. Miértis meghallgatva és megfontolva úgy némely híveink alázatos ajánlatát, mint az előbb emiitett Jászok és nvndkét Kunság népeinek és lakóinak Felségünkhöz intézett legalázatosabb könyörgését, de leginkább azért, mert az említett három kerület és azok lakosai, mostani lecrsutyosabb háborús szükségünkben is, szolgálatunkra saját pénzükön és költségükön ezer felfegyverzett és más katonai szükséglettel jól felszerelt lovast adnak és állítanak, úgy a jövőben az országnak általános vagy részleges felelései alka r mával is er°iük és a lehetőség szerint fegyvert fognak és ezen kivül e hármas kerületeket eddig birtokoló rokkant katonáink pesti házától magukat megváltandó: ötszázezer, javítások árában és költségeiben pedig tizenöt ezer Rhénes forintokat letesznek és az ország közadójának rajok eső része mellett és azonkívül, nádori tiszteletdiiképen, melyet most Királyi Kincstárunk fizet, évenkint és kellő időben, ide királyi kamarai kincstárunkhoz tizenkétezer hatszáz Rhénes forintot érő háromezer aranyat fizetni ígérnek, sőt fölül megnevezett teljhatalmú megbizottjaik által a folyó év április havának huszadik napján ezekre Írásban jogerősen és együttesen magukat kötelezték és lekötötték, mint azon kerületek testülete felelősséggel azon helységekéit is, melyek az előbb felsorolt feltételekhez hozzájárulni nem akarnának; fentebb megnevezett Horváth Andrásnak, Nánássv Jánosnak és Varró Istvánnak, ugy magúiknak, mint az általuk képv'selt összes többi jásznak és kunnak a fenti módon beadott, kegyesen elfogadott kérelme szerint, ezen kerületek imént bemutatott kiváltságokmányait, amennviben az orszáq törvénvelvel nem ellenkeznek és mostani állapotukban és életmódiukban hasznukat vehetik, . . . újabb kegyelmünkből és bőkezűségünkből ez előbb említett három kerület népeinek és lakosainak, külön182 A Péró-féle felkelésre vonatkozó adatokat lásd a 39. számú alispáni jelentésben 183 II. Frigyes porosz király rátört Sziléziára, és a Habsburg-ellenes koalícióhoz (szövetség) csatlakozott. Pálffy János mint Magyarország parancsnokló tábornoka, Szilézia megtámadásának első hírére, 1741. január 26-án több dunai vármegyének részleges insurrectiot (felkelést) hirdetett, Pozsony, Komárom, Győr, Pest vármegye és a Jászkun kerület ki is állított 2741 embert, akik magyar vezérek alatt ki is küldettek Sziléziába, s ott az év őszéig hadakoztak, mint magyar „Nationalhusaren" 184 Halálos ítéletek hozatalára és végrehajtására adományozott királyi jcg 61
