Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)

A kiadásokból következtetve, a legsúlyosabb év az 1739-iki volt; mert mig 1738-<ban 1402 frt adatott ki a vész elleni intézkedések költségeire, 1739-ben 4972 frtot, 1740-ben már 2468 frtot, 1741-ben 1292 frtot találunk. A kiadások között találunk egy tételt, mely így szól; „a szandai vonalon emelt akasztófák készítésére 3 frt 67 kr." Gyógytári kiadás 1739-ben több mint 600 frt, orvosi majd másfél ezer frt szerepel ... A halandóságról csak egy 1739-iki kimutatás nyújt tájékozást. Ezen kimutatás szerint ez évben a pestis áldozata lett összesen 6384 egyén; ebből munkaképes férfi 1021, ifjú 622, gyermek 12 éves korig 1845, asszony 679, leány 2214. Legnagyobb volt tehát a halandóság a leányok között .. . ." * * * Szederkényi Nándor: Heves vármegye története. Eger 1893. IV. kötet 214-215. 1738-ban a balkáni török hadszintértől hurcolták be hazánk területére a pestist, ahogyan akkor nevezték a „íekete halált". Öt éven keresztül pusztított megyénk területén és 1739-ben érte el tetőpontját. Ebben az évben több mint háromezer embert ragadott el. Pontos adataink arra nézve, hogy a Jászkunságban a pusztító járványnak mennyi ember esett áldozatul, nincsenek. A mai Szolnok megye területének elég nagy része abban az időben Heves és Külső Szolnok vármegyék területéhez tartozott. Az ismertetett adatok a kettős vármegye területére vonatkoznak és természetesen azokra a területekre, amelyek a mai Szolnok megyéből oda tartoztak. A Helytartótanács, a kettős vármegye és a Jászkun Kerület szigorú intézkedéseket léptetett életbe a járvány megfékezésére. Azt a házat, amelyben a ragály kiütött, rögtön zár alá venni és íertőtleniteni kellett. A íertőtlenítést napkelte után vagy este végezték. A végrehajtásnál előírták, hogy aki a íertőtlenítendő szobába lép, égő íáklyát vigyen magával, azt rögtön hintse el az anyagra, a tűzre tegyen füstölőt és így iüsLölje egy órán át a szobát, ezt követően a helyiséget ki kellett szellőztetni. Az ágyat, melyben a beteg a kórházban feküdt, elégették, a bútorokat lemosatás, ki füstölés, kiszellő zés útján fertőtlenítették, a falakat pedig kimeszeltették. A íertőtlenítést nyolc nap elteltével ismételni kellett. 42. Bécs, 1745. május 6. Mária Terézia a jászok és kunok megváltását megengedi, kiváltságait megerősíti és részükre pallosjogot adományoz „Mi Mária Terézia isteni elősegítő kegyelmességből Magyarország, Csehország, Dalmáczia, Horvátország, Tótország, Ráma, Szerbia, Gácsország, Ladomér, Kunország, Bulgária királynője ... stb. Jelen okiratunk rendjén emlékezetébe ajánljuk mindazoknak, a kiket megillet, hogy mint a jász és mindkét, ugyanis nagy- és kiskun királyi koronakerületeink és az azokban fekvő összes helységek küldöttjei, eszélyes és körültekintő híveink: Horváth András, Nánássy János és Varró István, - az igazságszolgáltatásnál királyi személyes jelenlétünk helytartója. Tekintetes és Nagyságos gyaraki Grassalkovich Antal gróf előtt - múlt február hó 28-án, saját és a többi összes jászok és kunok avagy filiszteusok nevében és személyük helyett, mint törvényes és teljes hatalmú megbízottak előadtak és bemutattak Nekünk különféle, az ő bizonyos mentességeikről, szabadalmaik és előjogaikról szóló, régi és ősi kiváltságleveleket, melyek különböző hajdani magyar 60