Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)

harcosok, s kereskedelemmel íoglalkoznák. E leírásból kitűnik, hogy a mai Scheítsik-telep és a vár kőzött az akkor is ott íolyó Zagyvában egy kisebb sziget volt. Evlia Cselebi magyar lakosokról nem tesz említést, valószínűleg azért, mert a városban csak elenyésző volt a számuk. Kitűnik továbbá az is, hogy a Tiszán még az a fahíd állt, amelyet 1562-ben építettek. Evlia Cselebi leírása szerint a külváros, vagyis a mai város nem íaluszerű település, hanem négyszögű rendezett vá ros, amelyet ahol nem vizek övezik, tálak vesznek körül, bástyája és kapuja van. A kertek a városon kívül voltak. Föltehető, hogy a város településlormája ilyen volt a török hódoltság előtt is. Evlia Cselebi után 200 évvel később, Pesthy Frigyes helynévtára a kővetkezőképpen írja le Szolnok városát; a város hét tizedből áll úgymint: Tobán a Zagyva partján, nevét az ott épült íöldházakról vette. Katonaváros, lakosai a vár körül laktak. Kondoros a katona városi kertek sora. A német tized a beköltözött és letelepedett német iparosokról kapta elnevezését. Ferenc város névadója, a Szent Ferenc tiszteletére ielállított kápolna. Újváros területét a XIX. század elején osztották ki a szegény sorsú lakosság részére, végül a "Téglaház vagy Szent János város kincstári telep volt, s a zsindelykészítők lakták. Az ismertetett három leírás 1660, 1714 és az 1860-as évek városképét mutatják. 39. Kunszentmárton, 1719. május 27. Kunszentmárton puszta helyet a Rákóczi szabadságharc után jászapáti lakosok szállják meg „Minek utána még in Anno 1719. Nemes Jász Apáti Helsége Számos Néppel meg Szaporodott volna, és némely mostoha időkben az Nép csaknem erejin felül terheltetnék, látván az elöl járók, hogy az meg kívántatott Summa (157) pénzt, az Szegénység meg nem adhatná, magok között oly rendelést tettek: hogy az kik tehetössebb Gazdák a Szegénység Segedelmire Contribuállyonak (158) annyit, melyből az meg kívántató Summa ki tellyen és az után lassan, lassan a Szegénységtül fogják incassálni, (159) amintis Nagy András nevezetű Tanács béli Emberen 300 forintokat, Sóty János akkori Törvin Birón 200 forintokat és így a többinis értékekhez képest követtek, De Nagy András magát azon Pénz le fizetésire elégtelennek ismérvéni, ameg adásra magát nem ajánlotta, hanem öröké fel tartandó Dicsiretre méltó, és el felejthetetlen emlékezetű, Sött Maradékinknális zengedező Szóval említendő Nemzetes és Vitézlő Radics Istvány Uram, mint akkor időkben Jász Apáti Kis Biró, maga hathatós tanács adásával Nagy Andrást, más több jeles férfiakkal arra ösztönözte, hogy az Népnek el sokasulása, és az földnek szűk volta miatt magoknak valamely Pusztát Lakó helyül választanának. Amintis Hatodmagával Ló hátakon meg indula és elsőben a Sülyi Pusztára, mely a Tisza mellett vagyon, el érkeztek, aholis határjait meg járván, két napi mulatást (160) tettek, de azon Puszta nem lévén elöttök teczetes, Rofnál a Tiszán által jöven, valamely becsületes embernél meg szállottak, kinekis szándékiokat ki nyilatkoztatván, vették javaslását, hogy közel Tiszaböj Pusztát meg Szálhattyák; el indulván tehát oda érkeztek, és Situssát, (161) határjait meg járván egy más között megegyeztek azon. 157 összegfi 158 Hozzájáruljanak 159 Beszedni 160 Tartózkodást 161 Fekvését 55